A német szociáldemokrata politikus különösen nyugtalanítónak nevezte a rendőrrohamokhoz ürügyül szolgáló provokációkról érkező híradások.
"Az ukrán hatóságoknak nem összeverniük kellene az embereket, hanem hallgatniuk kellene rájuk" - szögezi le közleményében Schulz.

A politikus szerint a hatóságok nem csak figyelmen kívül hagyják az emberek vágyait, hanem gumibottal és könnygázzal sújtanak le rájuk, ha elkeseredettségükben az utcán adnak hangot reményeiknek.

Martin Schulz közleménye végén sürgeti, hogy Kijev teljesítse nemzetközi kötelezettségeit, szavatolja a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát. A jelenlegi válságot párbeszéd útján kell rendezni - szögezte le.

Az Európai Parlament aktív szerepet vállalt annak elősegítésében, hogy Ukrajna a múlt heti vilniusi Keleti Partnerség-csúcstalálkozóig teljesíteni tudja a számára az uniós külügyminiszterek által megszabott feltételeket az uniós társulási megállapodás aláírásához. Ehhez igazságszolgáltatási és választójogi reformot várt az EU Kijevtől, valamint azt, hogy szűnjön meg az úgynevezett szelektív igazságszolgáltatás gyakorlata, ami az igazságszolgáltatás politikai célokra történő felhasználását jelenti.

Ezzel kapcsolatban kulcskérdés volt, hogy lehetővé teszi-e Ukrajna, és ha igen, milyen feltételekkel, hogy a hivatali visszaélés miatt 7 év börtönre ítélt Julija Timosenko egykori miniszterelnök külföldi gyógykezelésben részesülhessen.

A változások előmozdítása érdekében az Európai Parlament Aleksander Kwasniewski volt lengyel államfőt, és az ír Pat Coxot, az EP egykori elnökét bízta meg azzal, hogy különmegbízottként járjanak el Kijevben. A két politikus csaknem harmincszor utazott Ukrajnába, missziójuk mandátumát pedig többször meghosszabbították, legutóbb november közepén egészen a vilniusi csúcstalálkozóig. Cox és Kwasniewski éppen Ukrajnában volt, amikor az ukrán kormány közölte: felfüggeszti a társulási megállapodás előkészítését az Európai Unióval.