Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Mol-INA-ügy - Horvát kormány: nincs befolyásunk az igazságszolgáltatási szervekre

A horvát kormány nem kívánta kommentálni szerdán a magyar kormány azon lépéseit, amelyekkel a Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatója ellen kiadott elfogatóparancsra reagált, és azt sem, hogy Budapest adott esetben megfontolná az INA-részvények eladását. A Hina hírügynökség jelentése szerint a horvát kormány egyik lépést sem kívánta minősíteni, csak annyit mondtak, nincs befolyásuk az igazságszolgáltatási szervekre.

A magyar kormány szerdán bejelentette, polgári és büntetőjogi lépéseket fontolgat a Mol-INA-ügyben, valamint az INA-részvények eladásának megfontolására kérte fel a Molt, illetve arról is döntöttek, hogy lemondják Martonyi János külügyminiszter dubrovniki útját.

Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter a Mol azon megfogalmazását, miszerint a Hernádi kihallgatására vonatkozó kérelem a Molt és vezetőjét hivatott-e megfélemlíteni, úgy kommentálta, hogy ő továbbra is ahhoz tartja magát, amit kormánya az INA-tárgyalások kapcsán felvázolt, és ami a Mol és a horvát kormány közötti első találkozón elhangzott.

A Mol szerdán azt is bejelentette, hogy Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elleni Interpol-körözés és az európai elfogatóparancs kiadása az Európai Unió jogainak megsértése, ezért minden jogi eszközzel harcolni fognak ez ellen.

Hernádi ellen kedden adtak ki európai elfogatóparancsot és Interpol-körözést, miután Magyarország visszautasította, hogy horvátországi meghallgatásra szóló gyanúsítotti idézést nyújtson át neki.

Hernádi Zsoltot Horvátországban azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt kormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA olajipari vállalat irányításában. A Mol többször is visszautasította a vádakat. A társaság közölte: soha nem vesztegetett meg egyetlen politikust sem, és nem fizetett kenőpénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait.

A zágrábi megyei bíróság tavaly novemberben első fokon többek között vesztegetés bűntettének elkövetéséért tíz év börtönre ítélte Ivo Sanadert. Az egyik vádpont szerint a horvát politikus 10 millió euró kenőpénzt kapott a Moltól.

A Mol 49,1 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az INA horvát olajvállalatban, a részvények 44,8 százalékát pedig a horvát állam birtokolja.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×