Enrico Letta miniszterelnök azonnali konzultációt kezdett Giorgio Napolitano államfővel. Letta parlamenti bizalmi szavazást sürgetett, hogy "a pártok az ország előtt tisztázzák a helyzetet".

A PdL minisztereit Silvio Berlusconi kérte fel szombaton a lemondásra. Angelino Alfano, belügyminiszter, a PdL főtitkára nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a döntést a pénteki kormányülés után hozták meg, melyen Enrico Letta miniszterelnök ultimátumot adott a PdL-nek: vagy támogatja a koalíciót vagy távozik. Berlusconi Letta ultimátumát elfogadhatatlannak nevezte. A jobbközép párt államtitkárai is felajánlották Berlusconinak lemondásukat.

A távozó Alfano, Nunzia De Girolamo agrárminiszter, Beatrice Lorenzin egészségügyi, Maurizio Lupi közlekedésügyi és Gaetano Quagliariello, az alkotmányos reformokért felelős miniszter hivatalosan még nem nyújtotta be lemondó levelét.

Az éppen öt hónapos Letta-kormányt augusztus elsejétől fenyegette a bukás veszélye, amikor a semmítőszék Berlusconit adócsalásért jogerősen egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Berlusconi azóta többször hangoztatta, hogy ettől függetlenül a PdL támogatja a kormányt. Az események a héten gyorsultak fel: a PdL szenátorai és képviselői szerdán bejelentették, hogy együttesen lemondanak, ha a parlament mentelmi bizottsága az október 4-i ülésén megfosztja Berlusconit mandátumától. A feszültség a pénteki kormányülésen folytatódott: a balközép és a jobbközép vitái miatt nem tudtak megállapodni az általános forgalmi adó emelésének tervezett elhalasztásáról. Az áfa így október elsejétől megemelkedik.

A PdL lemondó miniszterei hangoztatták, hogy számukra vállalhatatlanná vált a kormány adó- és igazságügyi politikája. Letta válaszában azt hangoztatta, hogy az áfa a Berlusconival és nem az országgal foglalkozó PdL miatt emelkedett meg.

Guglielmo Epifani, a balközép Demokrata Párt (PD) főtitkára szerint Berlusconi és pártja célja nem más, mint a politikai káoszteremtés. Elemzők szerint a PdL parlamenti tagjainak lemondása értelmetlen lépés volt, mivel helyükre más PdL-tagok léphettek volna. A miniszterek lemondásának bejelentése viszont egyértelművé tette a kormányválságot. A Corriere della Sera napilap szerint parlamenti bizalmi szavazás esetén nem kizárt, hogy a PdL soraiból egyesek bizalmat adhatnak Lettának, a PD-frakcióból viszont többen ellene szavazhatnának előre hozott választásokat sürgetve.

Napolitano már többször elmondta, hogy nem akarja feloszlatni a márciusban alakult parlamentet. Megoldásnak az tűnik, hogy az államfő ismét Lettát bízza meg egy kormány határozott időre és egy adott célra szóló megalakításával, melyet a Mario Monti vezette centrum és az 5 Csillag Mozgalom (M5S) egy része támogathatna.