Infostart.hu
eur:
368.73
usd:
329.58
bux:
140668.33
2026. október 5. hétfő Aurél

A spanyol mozdonyvezető telefonon beszélt és térképet nézegetett

A 79 halottat követelő spanyolországi vonatbaleset pillanatában a mozdonyvezető éppen telefonon beszélt a vasúttársaság egyik alkalmazottjával, s a jelek szerint egy térképet tanulmányozott - hozta nyilvánosságra kedden az ügyben illetékes galíciai bíróság.

A bíróság a vonat adatrögzítő berendezéseinek, azaz "fekete dobozainak" vizsgálata alapján közölte ezeket a részleteket.

A közlemény szerint a július 24-én Santiago de Compostela mellett kisiklott szerelvény a baleset pillanatában 153 kilométer/óra sebességgel haladt, de a tragédia helyszínét megelőző kilométereken még 192 kilométer/óra volt a sebessége.

Néhány perccel a vonat kisiklása előtt a mozdonyvezető hívást kapott szolgálati telefonján, hogy közöljék vele, milyen úton kell El Ferrolba, a célállomásra érkeznie.

"A beszélgetés tartalmából és a háttérzajból arra lehet következtetni, hogy a mozdonyvezető térképet, vagy valamilyen hasonló, papírból készült tárgyat nézegethetett" - közölte még a bíróság.

A mozdonyvezető, az 52 éves Francisco José Garzón Amo ellen vasárnap emeltek vádat "óvatlanságból elkövetett 79 rendbeli emberölés" miatt. A kihallgatás után feltételesen szabadlábra helyezték a mozdonyvezetőt, miután a bíróság úgy ítélte meg, hogy nem áll fenn a menekülés veszélye.

A meghallgatás alatt a mozdonyvezető, aki hosszú vasutas tapasztalattal rendelkezik, és hatvanszor már megtette ezt az utat, elismerte, hogy a baleset pillanatában figyelmetlen volt, és nem fékezett időben, de nem tudta megmagyarázni, hogy miért.

1944 óta ez volt a legsúlyosabb spanyolországi vonatbaleset: 79 ember halt meg, 66 sérültet még kedden is kórházban ápoltak, tizenötük állapota súlyos volt.

A 218 utast szállító vonat kisiklott, betonfalnak csapódott, több kocsi kigyulladt. A spanyol vasúttársaság szerint a kanyar előtt négy kilométerrel fékezni kellett volna.

Címlapról ajánljuk
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×