Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Rendkívüli sugárszennyezést mértek Fukusimában

Rendkívül nagy sugárszennyezést észleltek Japánban, a fukusimai atomerőmű alatti talajvízben, és a helyi hatóságok emiatt arra utasították a tavalyelőtt földrengésben és szökőárban megrongálódott erőművet üzemeltetető vállalatot (TEPCO), hogy akadályozza meg a sugárszennyezett anyag tengerbe szivárgását.

A TEPCO szerdán hozta nyilvánosságra, hogy a Fukusima 1. atomerőmű kettes atomreaktorának turbinacsarnoka alatti kútból kiszivattyúzott talajvízben a sugárzó stroncium szintje harmincszorosa, a tríciumé pedig nyolcszorosa volt a megengedettnek - jelentette az NHK japán tévécsatorna.

A TEPCO szerint az erőmű közelében nem nőtt a tenger vizének radioaktivitása, mivel sugárszennyezett talajvíz nem szivárgott a tengerbe. A cég újabb kutak ásását és az erőművet a tengertől elhatároló falak és hullámtörők megerősítését ígérte.

A májusban és júniusban végzett mérések most közzétett eredményei jelentős emelkedést mutatnak a tavaly decemberi adatokhoz képest, amikor még jóval a határérték alatt volt a radioaktív szennyezés mértéke a talajvízben. A TEPCO szerint az értékek drámai emelkedésének oka az lehet, hogy két éve bekövetkezett baleset után a reaktorok hűtésére használt, erősen beszennyeződött víz időközben beszivárgott a talajba.

A vállalat számára az elmúlt hónapokban folyamatosan gondot jelentett a szennyezett víz tárolása és kezelése, miután korábban több szivárgás történt az erőmű területén. Jelenleg mintegy 24 ezer tonna szennyezett vizet tárolnak a helyszínen, míg a reaktorépületekbe naponta 400 tonna talajvíz szivárog be.

Az újabb fukusimai problémák nyilvánosságra kerülésével egy időben a japán atomenergetikai hatóság szerdán publikálta az ország atomerőműveire nézve július 8-tól hatályos új biztonsági előírásokat.

A fukusimai események tanulságai alapján kialakított szabályozás szerint a japán erőműveknek komoly biztonsági fejlesztéseket kell eszközölniük egyebek között az esetleges szivárgások megelőzése, valamint annak érdekében, hogy a reaktorok hűtése egy súlyos természeti katasztrófa esetén se állhasson le, ahogy az Fukusimában történt.

A hatóság a jövő hónaptól fogadja a reaktorok újraindítására vonatkozó kérelmeket az ország kilenc energiaszolgáltatójától, köztük a TEPCO-tól. A kormány reményei szerint ősszel kezdhetik majd újraindítani azokat a létesítményeket, amelyek megfelelnek az új előírásoknak. Jelenleg Japán 50 működőképes reaktorából csupán kettő üzemel, de karbantartás miatt hamarosan azok is leállnak.

Habár a közvélemény többsége ellenzi az újraindítást, az központi helyet foglal el a kormány gazdaságpolitikájában, mivel a szigetország számára egyre komolyabb gazdasági áldozatot jelent, hogy importált földgázzal és olajjal helyettesítsék a fukusimai baleset előtt a japán áramellátás közel harmadát biztosító atomenergiát.

Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×