A kommunista időszakban rendkívül rangosnak számító, hasonló elnevezésű elismerés visszaállításának az ötlete tavaly december elején merült fel. A Kreml sajtószolgálatának mostani közlése szerint a kitüntetéssel "az önfeláldozó és becsületes munka társadalmi elismertségét és jelentőségét" kívánták növelni. Az orosz államfő rendelete értelmében a "munka hőseinek" még életükben bronz mellszobrot állítanak majd szülőföldjükön.

A sztálini korszakban, 1927-ben Munka Hőse elnevezéssel alapított kitüntetést 1928. és 1938. között adományozták a Szovjetunióban, ezután a Szocialista Munka Hőse érdemrend nevet kapta (ez utóbbit először magának Sztálinnak ítélték meg 1939-ben). Később a Varsói Szerződés többi államára is kiterjesztették az elismerést, így Magyarországon is megjelent 1953-ban. A kitüntetés 1991-ig létezett. A Szovjetunióban azt a több éve dolgozó élmunkások kaphatták a szakszervezetek ajánlása és a munkásgyűlések döntése alapján. Hiánycikknek számító értékes ajándékokban is részesültek, például egy pár csizmát vagy egy vég szövetet kaptak.

A Munka Hőse kitüntetés újbóli bevezetését Igor Holmanszkih, Vlagyimir Putyinnak az uráli föderációs körzetbe májusban kinevezett képviselője kezdeményezte. Az Uráli Vagongyár korábbi üzemvezetője arról vált híressé, hogy egy 2011 decemberi televíziós műsorban felajánlotta Putyinnak: munkástársaival Moszkvába utazik és megvédi a hatalmat az ellene tüntetőktől.