A ciprusi törvényhozás kedd este utasította el az euróövezeti pénzügyminiszterek által szombat hajnalban elfogadott tervet, amelynek keretében Ciprus 10 milliárd eurónyi hitelt kapott volna, ha az ország e mellé 5,8 milliárd eurónyi saját forrást von be, elsősorban a bankbetétek egyszeri megadóztatásával.

A pénzügyminiszter Moszkvában, több más kormánytag pedig Nicosiában igyekezett támogatókat találni a hiányzó pénz előteremtéséhez.

Mihalisz Szarrisz kedd este utazott Moszkvába, hogy tárgyaljon az orosz kormányzattal esetleges további pénzügyi támogatásról. Oroszország 2011-ben már 2,5 milliárd eurónyi hitelt folyósított a szigetországnak.

Annak ellenére, hogy a pénzügyminiszter reggel még optimistán nyilatkozott a "konstruktív, őszinte párbeszédről", délutánra már egyértelművé vált, hogy egyelőre nincs semmilyen egyezség. A ciprusi pénzügyminiszter előbb orosz kollégájával, Anton Sziluanovval, majd Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettessel tárgyalt.

Londoni elemzők szerint az orosz kormány a pénzügyi támogatásért cserébe a Ciprus alatt felfedezett földgázkészletek kitermelési jogait kérheti. Timothy Ash, a Standard Bank elemzője szerint néhány milliárd dollárnyi ciprusi bankbetét esetleges elvesztése is csak "aprópénz" lenne a Kreml környezetében működő orosz állami bankoknak, a "nagy játszma" a ciprusi tengeri talapzat földgázkészleteinek ellenőrzése és az, hogy milyen áron szerezhetők meg a kitermelési koncessziók.

A nap folyamán kiszivárgó lehetséges intézkedések között volt, hogy egy orosz bank felvásárolja a két legnagyobb ciprusi bank összevonásával, majd a rossz portfolióelemek kizárásával létrehozandó új bankot. Ezeket a híreket azonban mind orosz, mind ciprusi részről cáfolták.

A ciprusi pénzügyminiszter mindazonáltal jelezte, hogy addig marad Oroszországban, amíg nem ér el eredményt a tárgyalásokon.

A nicosiai kormány - hírügynökségi források szerint - a nyugdíjpénztári vagyon államkötvénnyé alakításával is igyekezett volna teljesíteni az 5,8 milliárd eurós önrészt. Uniós források azonban jelezték, hogy ez elfogadhatatlan, mivel éppen az önrész lényegét nem érnék el, azaz azt, hogy ne nőjön még magasabb szintre a ciprusi államadósság.

Az uniós tisztségviselők azonban szerdán is jelezték, hogy nyitottak az eredeti megállapodás célkitűzéseinek megfelelő ciprusi javaslatok megvitatására.

Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője szerdán a testület rendszeres napi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: immár a ciprusi hatóságokon múlik, hogy elő tudnak-e állni olyan javaslattal, amely megfelel a korábbi mentőcsomagban előírt, az adósság fenntarthatóságára vonatkozó feltételnek és egyéb, ennek megfelelő pénzügyi paramétereknek.

Hozzátette, hogy a bizottság már a szombat hajnalban megtartott szavazás előtt világossá tette, hogy más forgatókönyv is elfogadható számára, amely lehetőleg a 100 ezer euró alatti betétek adómentességét tartalmazza. A ciprusi hatóságok azonban nem fogadtak el egy ilyen forgatókönyvet - tette hozzá.

Olli Rehn gazdasági és pénzügyekért felelős európai biztos egyébként éppen a ciprusi helyzetre való tekintettel nem utazik el a csütörtök-pénteki orosz-EU csúcstalálkozóra.

Szerdán Angela Merkel német kancellár is nyugtatólag szólalt fel, és jelezte, hogy az euróövezeti tagállamok közös kötelessége megoldani a Cipruson kialakult bankválságot. Hozzátette: sajnálja, de természetesen tiszteletben tartja a ciprusi parlament előző napi döntését a válságkezelési terv elutasításáról. Õ is megjegyezte ugyanakkor, hogy az euróövezeti tagállamok világosan jelezték, hogy a 100 ezer euró alatti összegű betétek tulajdonosait meg kell kímélni a válságkezelés költségeitől, az ennél nagyobb összegű betétek tulajdonosainak viszont részt kell venniük a válság terheinek viselésében.

Francois Hollande francia államfő a ciprusi elnökkel, Nikosz Anasztasziadisszal folytatott telefonbeszélgetésen "egy tartós megoldás fontosságáért és Ciprus megfelelő hozzájárulásáért szállt síkra". Az Elysée-palota közleménye szerint a két államfő osztotta azt a meggyőződést, hogy gyors megegyezést kell találni a helyzet rendezése érdekében.

Az Európai Központi Bank (EKB) kedd esti nyugtató szavai után szerdán már kissé fenyegetően szólalt meg a ciprusi helyzettel kapcsolatosan, hiszen egyik vezető tisztségviselője jelezte, hogy az EKB csak fizetőképes bankokat tud likviditással támogatni, ezért a ciprusi kormánynak minél előbb biztosítania kell a pénzintézetek feltőkésítését

Jörg Asmussen, az EKB igazgatótanácsának tagja a Die Zeit német hetilapnak adott interjúban úgy fogalmazott: "nem fenyegetőztünk (a likviditás leállításával), mindössze rámutattunk arra a tényre, hogy csak fizetőképes bankoknak tudunk sürgősséggel likviditást adni, és a ciprusi bankok fizetőképességét nem látjuk biztosítottnak, csak akkor, ha hamar döntés születik egy olyan támogatási programról, ami lehetővé teszi a pénzügyi szektor gyors feltőkésítését".

A ciprusi jegybank a kialakult bizonytalanságra való tekintettel még legalább jövő keddig meghosszabbította a bankbetétek zárolását. Így kérdés, hogy a lakosság miként juthat pénzhez, hiszen sok helyen már kifogytak a készpénzből a bankautomatákból, ráadásul a rossz likviditási helyzet miatt sok boltban bár bankkártyával és csekkel sem lehet fizetni.

Nikosz Anasztasziadisz köztársasági elnök csütörtök reggelre egyeztetésre hívta a parlamenti pártok vezetőit.