Az első politikusi reakciók alapján azt lehet mondani: lesz megegyezés. Az a csökkentés, ami a tanács elnökének az előterjesztésében foglaltatik, az nem eredményezett sem brit vétót, nem eredményezett rendkívül éles tiltakozást sem a kohéziós országok részéről. Minden ország számára más probléma a fontos, és az EU gyakorlatilag arról szól, hogy ezeket, akár egyedi kedvezmények formájában is, megpróbálja orvosolni - mondta Marján Attila, a Magyar Külügyi Intézet európai kutatási igazgatója.

Hozzátette: Magyarország számára esetleg feljebb viszik a plafont. Mint mondta: a tárgyalások agrár-, illetve kohéziós vonatkozása kedvező irányba fordult, egyebek között magyar szempontból, ám ez a nettó finanszírozók részéről negatív fogadtatásba ütközött. Az biztosnak látszik, a beterjesztett javaslat iránya az hogy inkább növelje a kohéziós borítékot, másrészt Magyarország és a balti országok számára egy kedvező, speciális megoldást adjon.

Marján Attila arról is beszélt, a kohéziós támogatások vonatkozásában lesz egy plafon. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy megmarad az a trend, miszerint azokat az országokat - például Magyarországot - amelyeket egyedi módon kedvezőtlenül érintene a változás, azokat valahogy kompenzálni kell. Olyan mechanizmusokat kell beépíteni, hogy ne legyen ilyen drasztikus a csökkentés.

Azt azért fontos tudni, hogy ezek a pénzek lehetőségek, amelyekkel tudni kell élni. Hogy egy ország tud-e ezekkel élni, fel tudja-e használni ezeket a pénzeket, az sok esetben a szabályokon is múlik. Nem csak magán az összeg nagyságán. Ha a szabályokat úgy módosítják, hogy az Magyarország számára kedvező legyen, az is sokat számít.

Ilyen szabály például az áfa beszámíthatósága, vagy az előleg összegének a megnövelése, vagy a támogatási intenzitás "békén hagyása" (vagyis nem veszik lejjebb). Ezek mind olyan tényezők, amelyekkel lehet operálni.

A kutatási igazgató szerint az nem valószínű, hogy "árukapcsolásos" jelleggel Magyarország azt kéri cserébe a megállapodásért, hogy szűnjön meg néhány, az ország ellen folyó eljárás. Az eljárások az európai bíróság joghatósága alá tartoznak, ezek pedig kívül esnek a tanács, a tagországok és a parlament hatáskörén is. Tehát szabálysértési eljárásokban való érdekbeszámítás, az nem egyszerű - hangsúlyozta Marján Attila.