Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Változatlanul hagyta alapkamatát a Bank of England

A 2009 márciusa óta érvényes 0,5 százalékos történelmi mélyponton hagyta alapkamatát csütörtöki ülésén a Bank of England monetáris tanácsa.

A brit jegybank pénzügypolitikai testülete nem módosította a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés eddigi 375 milliárd fontos (135 ezer milliárd forintos) keretösszegét sem.

A 2009-ben kezdett mennyiségi enyhítési program keretét a BoE monetáris tanácsa legutóbb a júliusi kamatdöntő ülésen emelte 50 milliárd fonttal, tekintettel arra, hogy a brit gazdaság akkor még recesszióban volt.

Az azóta nyilvánosságra került előzetes becslés szerint azonban a brit GDP-érték a harmadik negyedévben 1 százalékkal nőtt éves összevetésben.

Ennek megfelelően az egyöntetű előzetes elemzői konszenzus is azt valószínűsítette, hogy az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság központi bankja csütörtökön nem módosítja alapkamatát, és nem emeli a mennyiségi enyhítés keretösszegét.

A csütörtöki monetáris tanácsi ülés utáni londoni elemzői vélemények szerint a Bank of England valószínűleg még évekig a jelenlegi történelmi mélységben tartja irányadó kamatát, a mennyiségi enyhítési keret sorsa pedig elsősorban az euróválság további fejleményeitől függ.

Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a Bank of England csütörtöki bejelentése utáni értékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy bár a brit gazdaság kikeveredett a recesszióból, általános állapota változatlanul ingatag, ezért nagyon valószínűtlen, hogy a brit jegybank a közeljövőben kamatemelésre szánná el magát.

A CEBR londoni szakelemzői szerint a korábbi negyedévekhez képest kiemelkedően jó harmadik negyedévi GDP-teljesítményhez olyan egyszeri tényezők is hozzájárultak, mint a nyári londoni olimpiai játékok jegyeladásai, illetve az, hogy a második negyedévben - a brit uralkodó trónra lépésének 60. évfordulója alkalmából - a kormány egy plusz munkaszüneti napot hirdetett meg.

A CEBR szakértői szerint e tényezők nélkül az alapszintű növekedés a harmadik negyedévben is valószínűleg meglehetősen gyenge lett volna.

A ház mindezek alapján azt jósolja, hogy a Bank of England egészen 2016-ig nem módosítja jelenlegi fél százalékos alapkamatát, és utána is csak nagyon fokozatos emelésbe kezd.

A CEBR londoni elemzői szerint az a tény, hogy a brit gazdaság a kettős mélypontú recesszió után ismét növekszik, csökkenti a mennyiségi enyhítési keret idei újabb bővítésének esélyeit, de ha súlyosbodik az euróövezeti válság, akkor jövőre további monetáris ösztönzés válhat szükségessé a Bank of England részéről.

Egy másik nagy londoni gazdasági elemzőcég, a Capital Economics szakértői a brit jegybank csütörtöki kamatdöntése utáni gyorselemzésükben közölték: meglehetősen bizonyosak abban, hogy a brit gazdaság további monetáris élénkítésre szorul, mivel saját előrejelzésük szerint a brit GDP-érték jövőre is mindössze 0,5 százalékkal növekszik a Bank of England hivatalos prognózisában szereplő 2 százalék helyett.

A Capital Economics londoni elemzői ennek alapján érvényben hagyták azt az előrejelzésüket, hogy a brit központi bank februárban újabb 50 milliárd fonttal 425 milliárd fontra (150 ezer milliárd forintra) egészíti ki a reálgazdaságba juttatandó, növekedésserkentő célú likviditási injekciójának keretösszegét.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×