A svéd hatóságok által szexuális bűncselekmények miatt körözött Assange a múlt héten jelentkezett a dél-amerikai ország londoni diplomáciai képviseletén, ahol politikai menedékjogért folyamodott. A nagykövetség befogadta, és folyamodványát továbbította az ecuadori kormánynak. Az ausztrál állampolgárt korábban óvadék ellenében engedték szabadon a brit hatóságok.
A londoni rendőrség álláspontja szerint a WikiLeaks-alapító ezzel megsértette szabadlábra helyezésének feltételeit, és ezért jelentkeznie kell a kijelölt rendőrőrsön, ahol őrizetbe veszik.
Julian Assange jogi képviselője pénteken közölte, hogy védence nem hagyja el az ecuadori nagykövetséget, mivel a menedékjogkérelmek elbírálásának a brit és a nemzetközi jogszabályok egyaránt elsőbbséget adnak a kiadatási végzésekkel szemben.
Az ügyvéd szerint Assange tart attól is, hogy a brit hatóságok esetleg nem Svédországnak, hanem az Egyesült Államoknak adják ki őt, mivel a diplomáciai iratok kiszivárogtatása miatt az amerikai hatságok is "igényt tartanak rá".
A jogi képviselő közölte, hogy mindezek alapján Julian Assange az ecuadori nagykövetségen marad menedékjog-kérelmének elbírálásáig.
A WikiLeaks hozzávetőleges becslések szerint csaknem 400 ezer amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt néhány évben ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözik Assange-t két egykori munkatársának feljelentése alapján. Egyikük nemi erőszakkal, másikuk szexuális zaklatással vádolja a WikiLeaks alapítóját, aki korábban Svédországban élt. Julian Assange tagadja a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, és meggyanúsítását politikai indíttatásúnak tartja.
Ügyvédei ezért azt kérték a brit legfelsőbb bíróságtól, hogy mondja ki a svéd hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs érvénytelenségét. A legfőbb brit bírói fellebbviteli fórum azonban május végén meghozott végzésében ezt elutasította, és törvényesnek nyilvánította a svéd elfogatóparancsot.
Julian Assange-t 2010 decemberében vették őrizetbe Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró bíróság már tavaly februárban jóváhagyta kiadatását. Ezt tavaly november elején megerősítette a londoni felsőbíróság is, ám ugyanez a bírói fórum akkor egyben lehetőséget adott Assange-nak arra, hogy a kiadatási végzés ügyében közvetlenül a legfőbb brit fellebbviteli testülethez forduljon. A férfi ügyvédei az eljárás eddigi menete során több fronton támadták a kiadatási kérést, amelyet a svéd ügyészség az európai elfogató paranccsal együtt nyújtott be a brit hatóságoknak.
Geoffrey Robertson, az ügyvédi csapat vezetője még azzal is megpróbált érvelni a korábbi londoni felsőbírósági tárgyalásokon, hogy Julian Assange akár a terrorizmussal gyanúsított foglyok guantánamói börtöntáborában is kiköthet, sőt halálbüntetést is kiszabhatnak rá, ha Svédország kiadja őt az Egyesült Államoknak.
Julian Assange-t őrizetbe vétele után kilenc napig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva. Ügyvédei mindazonáltal elérték védencük szabadlábra helyezését, igaz, komoly áron: a WikiLeaks-alapítónak 200 ezer font (72 millió forint) készpénzóvadékot és további 40 ezer font (14 millió forint) biztosítékot kellett letétbe helyeznie annak fejében, hogy szabadlábon védekezhessen.
Találtak Budapesten egy körforgalmat, ahol nem érvényesek a KRESZ szabályai