"Ha Brüsszelben vagyok, mindig szoktam találkozni Barrosóval. Mindennap előrébb vagyunk egy fél lépéssel. Tisztázódtak az ügyek, látjuk, hogy miben értünk egyet és miben nem. Sokkal több kérdést oldottunk meg, mint amennyi vitás kérdés fennmaradt" - mondta még április 13-án, a közrádióban Orbán Viktor miniszterelnök.

A 45 percesre tervezett találkozót kedden dél körül tartják. Az informális egyeztetés hivatalosan a Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárásokról szól, de Gyévai Zoltán, a BruxInfo szakértője szerint óhatatlanul összekapcsolódik a hiteltárgyalások megkezdésével, és közvetve a hazánk ellen folyó deficiteljárással is.

A találkozó fő tétje a még tisztázatlan kérdések, elsősorban a jegybankelnök fizetésének témája lesz - tette hozzá Gyévai Zoltán. A szakértő szerint vannak olyan elvárások, amelyek nem tartoznak a jogi kötelezettségmulasztáshoz, hanem a jegybanki függetlenség tárgykörébe tartoznak és itt is elvárnák, hogy Magyarország lépjen.

Az Európai Bizottság valószínűleg szerdán dönt a kötelezettségszegési ügyekben második körben adott magyar válaszokról, így BruxInfo szakértője nem zárja ki, hogy a testület döntése, tehát az eljárások következő szakaszba léptetése vagy lezárása is függ a keddi találkozótól.

Számos kérdés zárult le megegyezéssel az év elején indított kötelezettségszegési eljárások során, de lehet olyan kérdés, amely Európai Bíróság elé kerül - mondta Orbán Viktor az Európai Politikai Központ elemző műhely rendezvényén. Mint mondta: az adatvédelmi intézményrendszer, a bírók nyugdíjkorhatára és a jegybankelnök fizetése is ilyen kérdés lehet.

Gyévai Zoltán, a Bruxinfo szakértője szerint emiatt a hiteltárgyalások megkezdésének nem kell még jobban elhúzódnia.

A Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokról Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország csak pénzügyi biztosítékot akar, mert ezek megléte olcsóbbá tenné az adósságfinanszírozást, és az időhúzás rossz az országnak. Megerősítette, hogy a magyar fél bármikor kész lenne gyorsan megegyezni.

Magyarország helyzetéről szólva a miniszterelnök azt mondta, a nagyszabású reformok tekintetében az ország bizonyos értelemben "Európa laboratóriumának" tekinthető. Kérdésre válaszolva kifejtette: az Európai Bizottság ellenezte a válságadók bevezetését, "nem is számolta bele az ezekből származó bevételt az államháztartás bevételi oldalába", "tehát ezeket az adókat helyettesíteni kell" - fogalmazott. Orbán Viktor ezzel indokolta a pénzügyi tranzakciókkal, illetve a telefonos szolgáltatásokkal kapcsolatos terveket. Hangsúlyozta, hogy internetadó bevezetése nem merült fel.

A kormányfő angol nyelvű előadásában egyebek között arra mutatott rá, hogy csökken Európa befolyása a világban. Ennek okát Európa túl magas eladósodásában és költségvetési deficitjében, valamint az alacsony foglalkoztatási arányban jelölte meg. Megjegyezte, hogy az egész Európai Unióban változásokra van szükség, egyebek közt a jóléti rendszert illetően. Közép-Európát illetően a kormányfő úgy vélte, hogy a térség fellendülésnek néz elébe.