Államfők utazásai - állapította meg kedden közzétett szakvéleményében Yves Bot - a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak, amelyet a nemzetközi jog szabályoz, és ahol nem az uniós jog, hanem a tagállamok hatásköre érvényesül.

A főtanácsnok ennek megfelelően azt javasolta, hogy az Európai Bíróság utasítsa el a Szlovákia elleni magyar keresetet. A főtanácsnoki indítvány nem köti az Európai Bíróságot.

Sólyom László magyar köztársasági elnök 2009. augusztus 21-én egy szlovákiai székhelyű társadalmi szervezet meghívására a szlovákiai Révkomáromba (Komárno) szándékozott utazni, hogy részt vegyen Szent István szobrának avatási ünnepségén. Két nappal a tervezett látogatás előtt három szlovák közjogi méltóság - Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Pavol Paska házelnök - közös nyilatkozatot adott ki, kifogásolva, hogy a látogatás időpontját Budapest "érzéketlenül" választotta meg. A látogatás napján volt ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés csapatai - köztük magyar katonák is - megszállták Csehszlovákiát.

A tervezett rendezvény megkezdése előtt a szlovák diplomácia szóbeli jegyzékben tájékoztatta a magyar szerveket arról, hogy Szlovákia biztonsági kockázatokra hivatkozva, a 2004/38/EK európai irányelv alapján megtagadta a magyar köztársasági elnöktől a belépést a területére. A már a magyar-szlovák határon járó Sólyom László a jegyzékben foglaltak tartalmára tekintettel végül nem kísérelte meg a belépést Szlovákiába.

A magyar kormány úgy vélte, hogy a Pozsony által említett irányelv alapján nem lett volna megtagadható a magyar köztársasági elnök beutazása, hiszen annak értelmében csak azok beutazása tagadható meg biztonsági megfontolások miatt, akik személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére. Magyarország ezért azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy indítson eljárást Szlovákia ellen az uniós jog megsértése miatt.

A brüsszeli bizottság álláspontja szerint azonban a nemzetközi jog alapján a tagállamok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ellenőrizzék külföldi államfők belépését területükre, függetlenül attól, hogy az érintett államfő uniós polgár-e. Ezért Brüsszel szerint Szlovákia - habár tévesen hivatkozott az irányelvre - nem követett el jogsértést.

Magyarország nem értett egyet az Európai Bizottság álláspontjával, és ezért saját maga indította meg az uniós jog megsértésének kimondására irányuló eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt. Budapest szerint a szóban forgó európai irányelv - amely főszabályként előírja az uniós polgárok szabad mozgásának biztosítását - igenis alkalmazható a jelen esetben, és e jogszabály alapján nem lett volna jogszerűen megtagadható a magyar államfő révkomáromi látogatása.

A bíróság később dönt

Az Európai Bíróság - amely majd később, feltehetően hónapok múlva hozza meg ítéletét - a szokásos gyakorlatnak megfelelően az ügyben főtanácsnokot jelölt ki Yves Bot személyében, aki áttekintette a kérdéskört, és kedden közzétett indítványában a magyar kereset elutasítását javasolta.

A főtanácsnoki indítvány megállapította: Sólyom László azért szándékozott Révkomáromba menni, hogy ott a magyar állam történelméhez kapcsolódó jelképnek számító emlékmű felavatásán vegyen részt, ez alkalomból pedig ott beszédet kellett volna mondania. Ez esetben tehát nem tisztán magáncélokra korlátozódó látogatásról, vagy akár inkognitóban tett látogatásról lett volna szó.

A szlovák hatóságokat több alkalommal diplomáciai úton értesítették e tervezett látogatásról. Következésképpen a főtanácsnok úgy véli, hogy Sólyom László igenis Magyarország köztársasági elnökének hivatali minőségében, és nem csupán uniós polgárként szándékozott Révkomáromba menni.

A főtanácsnok megjegyezte: jóllehet az uniós polgároknak a tagállamok közötti mozgását az uniós jog szabályozza, a tagállamokban tett államfői látogatásokra vonatkozóan ugyanez nem mondható el. Ezen utazások ugyanis - még ha az unión belül történnek is - a diplomáciai kapcsolatok területére tartoznak.

A diplomáciai kapcsolatok területe pedig - a nemzetközi jog kötelező tiszteletben tartása mellett - továbbra is a tagállamok hatáskörébe esik. Yves Bot szerint "az államfők által az unió tagállamaiban tett látogatások a fogadó állammal való megegyezéstől, valamint a fogadó állam által a hatáskörének keretében meghatározott módoktól függenek, és nem értelmezhetők a mozgásszabadsággal összefüggésben".

A főtanácsnok kitért arra is: bár a Szlovák Köztársaság a belépés megtagadásának jogalapjaként tévesen hivatkozott a 2004/38/EK irányelvre, ez körülmény nem minősül joggal való visszaélésnek.