Beigazolódott az az előrejelzés, hogy Mahmúd Ahamdinezsád elnöknek mandátuma utolsó másfél évében az eddiginél jóval ellenségesebb törvényhozással kell számolnia. Megfigyelők szerint Ahmadinezsád kitölti ugyan hivatali idejét, de elnöki befolyása a politikai életre jelentősen gyengülni fog.

A Hamanei mögé felsorakozott hívek a parlamenti helyek több mint 75 százalékát szerezték meg, fölényes győzelmet arattak Teheránban és más fontos nagyvárosokban is.

A teheráni 30 mandátumból 19-et szereztek meg a 290 tagú parlamentben. Ugyancsak az Ahmadinezsáddal szemben álló konzervatív erők diadalmaskodtak a síiták két szent városában, Kúmban és Mashadban, és győzelemre állnak Iszfahánban és Tabrizban is.

A vidéki választási körzetekben, amelyek eddig Ahmadinezsád fellegvárainak számítottak, az eddig nyilvánosságra hozott eredmények szerint ugyancsak a konzervatív vallási erők győzedelmeskedtek a mandátumok mintegy 70 százalékának az elhódításával.

A pénteki volt az első jelentős választás Ahmadinezsád vitatott 2009-es újraválasztása óta, amelyet tömeges utcai megmozdulások és a tiltakozók elleni megtorlások követtek. Az azóta súlyos elnyomásnak kitett reformista ellenzék most nem állíthatott jelölteket, s nagyobb része bojkottot is hirdetett. Ezért a választások eredménye aligha változtatja meg érdemben Irán politikáját a legfontosabb kérdésekben, köztük az ország sokat támadott nukleáris programjának ügyében.

Az állami média szerint a szavazásra jogosult 48 millió iráni több mint 67 százaléka adta le voksát pénteken az ország 47 ezer szavazóhelyiségében. A parlament 290 mandátumáért 3200 jelölt szállhatott harcba.

Hamanei szerint a magas részvételi arány - 10 százalékkal magasabb mint négy éve - a "megfélemlítésünkre törekvő arrogáns hatalmak" elleni kihívással ér fel.