A szavazás kétszeresen is közvetett diadal a német kancellár számára. A végeredmény szerint ugyanis Angela Merkel az úgynevezett kancellári többséget is megszerezte. Az előzetes kételyek ellenére a konzervatív és liberális koalíciós képviselők a szükséges számban sorakoztak fel a mentőcsomag mögött. Az összesen 330 koalíciós képviselő közül 315 támogatta a pénzügyi segélyalapot, az említett kancellári többséghez minimum 311 kormánypárti szavazatra lett volna szükség, 10 konzervatív és 3 liberális képviselő az EFSF ellen voksolt, és 1-1 tartózkodott a szavazástól.

A kibővített pénzügyi mechanizmust mind a 17 euróövezeti tagállamnak meg kell szavaznia. Németország ezek sorában a 11-ik volt.

Az összesen 620 képviselő csaknem 90 százaléka a Görögország és a többi eladósodott ország megsegítése mellett szavazott. Értékelések szerint mindez jelentős lépést jelet az euró megszilárdításának útján, amivel Merkel kancellár - és az EFSF támogatói - mindvégig érveltek.

A nagy izgalommal várt szavazást rendkívül éles vita előzte meg, amelyben mind a támogatók, mind az ellenzők ismertették érveiket. Az előbbiek Wolfgang Scha:uble pénzügyminiszterrel az élen azt hangsúlyozták, hogy a 440 milliárd euró mozgósítását lehetővé tévő euróövezeti támogatási csomag - amelyben a legmagasabbnak számító német kezességvállalás 211 milliárd eurót tesz ki - nem elsősorban az arra ráutalt országok megsegítését, hanem mindenekelőtt az euró megszilárdítását célozza. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a 2013-ig érvényben lévő EFSF-nek - hivatalos nevén az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek - a jelenlegi helyzetben nincs alternatívája. Ezzel szemben az ellenzők - köztük tekintélyes kormánypárti képviselők - azt a véleményt fogalmazták meg, hogy az általuk rendkívül kockázatosnak tartott, parttalan támogatási alap csak az időnyerést szolgálja, az eladósodás problémáját nem oldja meg, csak elodázza azt. Többen arra mutattak rá, hogy a 211 milliárd eurós garanciavállalással Németország olyan terhet vállal, amely a jövő generációinak életét teszi nehézzé.

Az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek pártja támogatták a nemzetközi segélyalapot. A két párt vezérszónokai ugyanakkor élesen bírálták a kancellárt és a kormányt, az állítva, hogy az elmúlt időszakban a pénzügyi mentőcsomagokkal kapcsolatban folytatott ingadozó és késedelmes politikájával hozzájárult a válság éleződéséhez és elvesztette a lakosság bizalmát. Peer Steinbrück volt pénzügyminiszter azt rótta fel, hogy a kormány nem tájékoztatta megfelelően a lakosságot a támogatás valódi céljairól, és úgy vélte, hogy a koalíció nem is rendelkezik világos koncepcióval a válság megoldásának jövőjét illetően.

A szavazás kapcsán különös intermezzót okozott, hogy valamennyi párt élesen bírálta Norbert Lammertet, a Bundestag konzervatív elnökét. A CDU-s politikus ugyanis a megengedettnél jóval hosszabb ideig hagyta beszélni az EFSF két legélesebb kormánypárti bírálóját. A konzervatív Klaus-Peter Willsch és a liberális Frank Scha:ffler egyaránt a koalíció súlyos hibájaként rótta fel a mentőcsomag támogatását és felmérhetetlen pénzügyi kockázatokról beszélt. Köztudomású, hogy Lammert maga is a bírálók közé tartozott, végül azonban igennel szavazott. A legtekintélyesebb ellenzőnek számító Wolfgang Bosbach, a Bundestag konzervatív belbiztonsági felelőse pedig azt állította, hogy megengedhetetlen módon gyakoroltak nyomást rá álláspontjának megváltoztatása érdekében.

Szakértők szerint Angela Merkel számára a szavazási eredmény - minden bírálat ellenére - több tekintetben is ösztönzőt jelenthet. Ebből a szempontból fontos az általában csak a kancellár megválasztásához, illetve bizalmi szavazáshoz szükséges többség megszerzése. Ennek hiánya esetén ugyanis a koalíció újabb támadási felületet teremtett volna maga ellen az ellenzék számára, és a külföld bizalma is megrendült volna a Merkel vezette német kormánykoalíció iránt.

Egy nappal a csütörtöki szavazás előtt az említett kancellári többség még felettébb bizonytalannak tűnt. A szükséges többség elmaradása pedig a kormánykoalíció cselekvőképességét veszélyeztethette volna.

Egy csütörtök este nyilvánosságra hozott felmérés szerint a német választópolgárok több mint 90 százaléka azt a nézetet fogalmazta meg, hogy Németország megengedhetetlenül soka fizet az euró megmentése érdekében.