Bárki, akár egy budapesti kerület is kiérheti az ENSZ-től, hogy vegye fel a tagjai közé, de természetesen a világszervezet megvizsgálja, hogy a kérdéses alakulat állam-e vagy nem - mondta az InfoRádiónak Valki László.

Az 1933-ban elfogadott montevideói egyezményben szereplő kritériumok alapján szokták megállapítani, hogy egy entitás államnak tekinthető-e vagy sem - magyarázta a nemzetközi jogász. Eszerint államnak kell tekinteni azt, amelynek határai vannak, a területén lakosság él, létezik egy olyan központi intézmény, államhatalmi szerv, amely ellenőrzést tud gyakorolni a terület felett, és az adott alakulat képes nemzetközi kapcsolatok fenntartására.

Ezeknek a szempontoknak Valki szerint a palesztinok nem felelnek meg teljesen. Bizonyos kontrollt kétségtelenül gyakorol a Hamász a Gázai övezet és a Jordán folyó nyugati partján a Mahmúd Abbász vezette Fatah, de együttesen, a két területre vonatkozóan nincs egységes kormányzat - magyarázta.

A Palesztinai Felszabadítási Szervezet 1988. november 15-én a kinyilvánította Palesztina függetlenségét, és ezzel a palesztin állammal számtalan országnak van diplomáciai kapcsolata, kötöttek vele különböző egyezményeket - tette hozzá a nemzetközi jogász.

A BT-t nem lehet megkerülni

Ahhoz, hogy egy államot felvegyenek az ENSZ-be, a Biztonsági Tanács támogatása szükséges, az Egyesült Államok azonban már közölte, hogy megvétózza az ezzel kapcsolatos döntést. Ez azt jelenti, hogy első fordulóban államként nem fogják felvenni a világszervezetbe a palesztinokat.

Ezután megtehetik azt, hogy a Közgyűléshez fordulnak, és kérik az államként való elismerést. Ez azonban nem jelent ENSZ-tagságot, mert a Közgyűlésnek felvételre a BT egyetértése nélkül nincs joga - hangsúlyozta Valki. Azt jelenti csupán, hogy az ENSZ Közgyűlése Palesztinát államnak ismeri el, és mint ilyen, állandó megfigyelői státuszt kap, a Vatikánhoz hasonlóan. A tagfelvételi kérelem pedig csak egy későbbi időpontban kérhető ismét.

A Közgyűlés döntése ugyanakkor politikai siker lenne a palesztinok számára - vélekedett a nemzetközi jogász. Palesztina jogai egy ilyen döntéssel elvileg bővülnének, magyarázta, hiszen egy állammal szemben nem szabad erőszakot alkalmazni, a belügyeibe avatkozni, és joga van az egyéni vagy kollektív védelemre.

Erőszakot azonban eddig sem lehetett alkalmazni a palesztin állam ellen, csak önvédelmi célból - és ezt tette Izrael, amikor fegyvert használt akár a Jordán nyugati partján, akár a Gázai övezetben - hangsúlyozta a szakértő.

Valki szerint egy ilyen közgyűlési határozat azt érné el elsősorban, hogy hamis reményeket ébresztene a palesztinokban; annak reményét, hogy anélkül, hogy megállapodnának Izraellel a határokról, és egységes központi hatalmat hoznának létre, előreléptek.