Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Jóváhagyta a volt francia miniszterelnök felmentését a fellebbviteli bíróság

Jóváhagyta a párizsi fellebbviteli bíróság szerdán Dominique de Villepin volt francia miniszterelnök felmentését a rágalmazási Clearstream-ügyben.

Villepint azzal vádolta az ügyészség, hogy az ő megrendelésére került Nicolas Sarkozy államfő neve arra a 2003-ban összeállított, utóbb hamisítványnak bizonyult listára, amely több mint nyolcszáz francia közéleti személyiséget kevert pénzmosás gyanújába.

"Szeretném üdvözölni igazságszolgáltatásunk függetlenségét, amely képes volt ellenállni a politikai nyomásnak" - mondta az ítélethirdetést követően a volt kormányfő, aki Sarkozy jobboldali alternatívájaként jelöltetni kívánja magát a jövő évi elnökválasztáson. Ha most tartanák az elnökválasztást, a felmérések szerint a franciáknak alig 2-4 százaléka szavazna Villepinre, aki 2005 és 2007 között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget.

Az ügyből a 2007-es elnökválasztás előtt lett politikai botrány, miután az elnökjelöltségre pályázó Sarkozy pénzügy-, majd belügyminiszterként tudomást szerzett arról, hogy a hamisítvány ügyében legfőbb riválisa, az időközben kormányfővé előlépett Villepin - még külügyminiszterként - titkos nyomozást rendelt el az ő tájékoztatása nélkül. Sarkozy ezt követően nyilvánosan meggyanúsította saját miniszterelnökét, majd államfővé választását követően felperese lett a rágalmazási ügynek.

Az elsőfokú felmentő ítélet ellen azonban csak az ügyészség nyújtott be fellebbezést. Sarkozy akkor közleményben tudatta: "tudomásul veszi", hogy Dominique de Villepin szerepe nem volt bizonyítható a manipulációban, és nem kívánt fellebbezni az ítélet ellen.

A fellebbviteli bíróság enyhítette az első fokon elítélt vádlott büntetését is. Jean-Louis Gergorin, az EADS repülőipari konszern korábbi alelnöke volt az ítélet indoklása szerint a Clearstream-ügy kitalálója, a hamisított névsort ő juttatta el - névtelenül - egy korrupciós ügyeket vizsgáló bíróhoz. Gergorin ezért három év szabadságvesztést (ebből 6 hónap letöltendőt) kapott. A listát hamisító informatikust, Imad Lahoudot rágalmazásban való bűnrészesség, továbbá hivatali visszaélés és adatlopás miatt ítélték három év szabadságvesztésre, amelyből 18 hónapot kell letöltenie, valamint 40 ezer eurós pénzbüntetést is kapott.

Dominique de Villepin számára azonban nem értek véget a bírósági ügyek, miután afrikai államfőktől érkező kenőpénzek elfogadásával vádolta meg őt és Jacques Chirac volt köztársasági elnököt vasárnap az az ügyvéd, aki a mai napig kulcsszerepet tölt be a francia elnöki hivatal és az afrikai országok közötti kapcsolattartásban. Mindkét politikus visszautasította a vádakat, és jelezte: rágalmazás miatt feljelentést tesz. Az ügyészség kedden előzetes vizsgálatot rendelt el az ügy tisztázására.

"Ne felejtsük el, hogy a Clearstream-ügy a 2007-es elnökválasztás előtt robbant ki. Szeretném, ha ez tanulságként szolgálna a 2012-es elnökválasztásra" - hangsúlyozta Villepin a fellebbviteli bíróságon.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×