Nicolas Sarkozy szavai szerint "nincs elvesztegetni való idő" a görög segélycsomag elfogadásában. Arra utalt, hogy legkésőbb július végére létre kell jönnie a megállapodásnak. "Minél hamarabb találunk megoldást, annál jobb" - mondta Angela Merkel. "Mindent megteszünk az euró megőrzésére és megvédésére" - tette hozzá.

A francia elnök és a német kancellár egyetértett abban, hogy magánbefektetők bevonására a második görög segélycsomagba csakis önkéntes módon kerülhet sor és a "Bécsi Kezdeményezés" jó alapja lehet egy lehetséges megoldásnak.

"A magánszektor részvételét szorgalmazzuk önkéntes alapon" - mondta Angela Merkel. Nicolas Sarkozy szavai szerint "áttörést" sikerült elérni a kérdésben.

A két legnagyobb euróövezeti tagállam vezetőinek kijelentései némileg megnyugtatták a piacokat, az euró a találkozó után erősödni kezdett. Ugyanakkor a görög államkötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja nem szállt kétezer bázispontos lélektani határ alá. Ez azt jelenti, hogy a piac csaknem biztosra veszi, hogy Görögország törlesztésképtelenné válik.

Elemzők szerint a társadalmi nyugtalanság és a görög kormány politikai erejének gyengülése kétségessé teszi, hogy Görögország hajlandó és képes lesz-e végrehajtani az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által a további támogatás fejében kért takarékossági intézkedéseket. Tovább rontja a helyzetet, és akár meg is akaszthatja a további segítségnyújtást az Európai Központi Bank (EKB) és Németország vitája arról, hogy a magánszektorbeli hitelezők milyen mértékben vállaljanak részt egy esetleges újabb görög segélycsomagban.

Merkel és Sarkozy szavai elszántságot és határozottságot tükröztek, egy sor felelős döntéshozó azonban aggodalmait hangoztatta pénteken. Ewald Nowotny, az osztrák nemzeti bank elnöke, az EKB Kormányzótanácsának tagja például megkérdőjelezte a görög politika elkötelezettségét a konszolidációs program végrehajtása mellett. "Bizonyos fokú aggodalommal figyeljük, hogy megvan-e a szükséges politikai akarat" Athénban - mondta Novotny.

Többek szerint elkerülhetetlen a görög államadósság átütemezése, a válság azonban akár az uniós integráció mélyülését is elősegítheti. Jean-Pierre Jouyet, a francia pénzügyi felügyelet elnökének egy pénteki nyilatkozata szerint például az átütemezés a vég kezdete, de egy új korszak nyitánya is lehet.

Athénban egyelőre nem az adósság átütemezésével, hanem a kormány átalakításával próbálkoznak. Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök pénteken az eddigi védelmi minisztert, Evangélosz Venizeloszt nevezte ki pénzügyminiszterré és kormányfőhelyettessé új kormányában. Szakértők szerint Venizelosz kinevezése csak a második legjobb választás, de Papandreunak nem sikerült meggyőznie a feladat vállalásáról a másik jelöltet, Lukasz Papademoszt, az EKB egykori alelnökét. Jeórjiosz Papakonsztantinu eddigi pénzügyminiszter környezetvédelmi miniszter lesz.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke gyors kormányalakítást szorgalmazott pénteken. "Felszólítom az összes politikai erőt, minden energiáját szentelje annak, hogy biztosított legyen a széles körű politikai támogatás a gazdasági reformhoz" - mondta az uniós végrehajtó testület vezetője újságírók előtt. Szerinte ezek a reformok szükségesek, és Görögország javára fognak válni.

Athén "bedőlésének" pontos kihatásait nehéz megjósolni, mivel senki sem tudja, mekkora veszteség érheti a görög államkötvények tulajdonosait, akik az első dominót alkotják a sorban. A bankokat érő közvetlen csapáson túl az aggodalom fő forrása a "fertőzés": egy nehezen meghatározható láncreakció, amely megbolygathatja a piacokat, és megnehezítheti a többi eladósodott államnak az adósságkezelést. Végeredményben pedig az euróövezet valamennyi állama magasabb kamatok mellett juthatna kölcsönökhöz.

Egyesek végül az eurózóna leggyöngébb tagállamai közül egy vagy több kiválik a valutaunióból, noha egyelőre még erős a politikai akarat ennek megakadályozására. Mások a Lehman Brothers bankház 2008. szeptemberi csődjéhez hasonlítják az athéni gondokat. "Az euróövezetet fenyegető 'Lehman-effektus' kockázata növekszik - vélekedik Neil MacKinnon, a VTB Capital elemzője. - Az eurózónában felhalmozódott adósság és a bankválság természete hasonlít az utóbbi években átélt pénzügyi válságokéhoz. Ennek oka a bankszektor és az állami adósságok összefonódása."

Francia és német bankok együttesen az EU-val szembeni görög adósságok 55 százalékával rendelkeznek. A franciák követelése 56,7, míg a németeké 33,9 milliárd euróra rúg. Ebben van kormány- és bankhitel éppúgy, mint hitelre vonatkozó kezességvállalás. Az Athén felett gyülekező felhők hatására a Moody's figyelőlistára helyezte három, görög állampapírokkal "megterhelt" francia bank, a Crédit Agricole, a BNP Paribas és a Société Générale besorolását, mire ezek részvényei másfél-két százalékkal gyengültek. Görög bankok az államadósság mintegy harmadával rendelkeznek, őket tőkéjük megsemmisülése fenyegeti, miáltal ők maguk is pénzügyi mentőövre szorulnának.