A parlament által elfogadott törvények alkotmányosságát ellenőrző testület ugyanakkor azt is kimondta, hogy "az arc eltakarásának tiltása nyilvános helyen nem korlátozhatja a vallásszabadság gyakorlását a nyilvános vallási helyeken".

A döntéssel megnyílt a lehetőség a közelmúltban elfogadott törvény kihirdetésére, amely alapján a tiltás maga egy féléves türelmi időszak után, 2011 tavaszán fog életbe lépni.

A kormány jelezte, hogy reményei szerint a jelenleg burkát viselő nők a parlamenti vitában elhangzott érvek hatására önként leveszik magukról a szóban forgó ruhadarabot.

Jean-Francois Copé, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) nemzetgyűlési frakcióvezetője az alkotmánytanács döntését "a szélsőségeseknek adott határozott válasznak" és "valamennyi, méltóságáért küzdő nő számára erős jelzésnek" nevezte.

A parlament szeptember 14-én fogadta el végleg azt a törvényjavaslatot, amely nyilvános helyeken tiltja az arc eltakarását, így az iszlám női öltözet mellett a tüntetések során bármilyen maszk viselését is.

Az elfogadott szöveg kiköti, hogy "senki sem hordhat olyan ruhát nyilvános helyeken, amely eltakarja az arcot is". Aki ezt nem tartja be, az 150 eurós pénzbírságra és/vagy egy az állampolgári tudatot és a köztársasági értékrendet erősítő tanfolyamra számíthat.

A második cikkely egy új szabálysértést is megfogalmaz: az "arc eltakarására való felbujtást a nemi hovatartozás miatt" azokat érintően, akik a nőknek előírják vagy rájuk kényszerítik a burkát, illetve a nikábot.

A burka viseletének "erőszakkal, fenyegetéssel, hatalmi visszaéléssel vagy tekintéllyel történő kényszerítése egy év szabadságvesztéssel és 30 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtható" - áll a törvényben. A kiszabható büntetés kétszer ekkora lehet abban az esetben, ha kiskorú lányt kényszeríti valaki a burka viselésére.

A törvény elfogadásának napján a nemzetgyűlés és a szenátus elnökei azonnal kikérték az alkotmánytanács véleményét, mielőtt állampolgári indítvány alapján kellett volna az ellenőrző intézménynek döntést hoznia.

A nemzeti identitásról kezdeményezett eszmecsere kapcsán az év elején heteken át heves közéleti vita folyt arról, hogy érdemes-e egy ilyen törvényt bevezetni. Az utóbbi hónapokban azonban gyakorlatilag elhalt a téma, mert az ellenzék és a muzulmán közösség is úgy döntött: nem vesz tovább részt az általuk marginálisnak ítélt ügyben gerjesztett csatározásban.

A burkát vagy a nikábot hatósági becslések szerint ugyanis mindössze kétezer nő viseli a 6 millió muzulmánt számláló Franciaországban.