A német konzervatív napilap magyar származású szemleírója, Georg Paul Hefty az írás bevezetőjében arra emlékeztetett, hogy Magyarország külpolitikai helyzete nem változott az ország NATO-, illetve európai uniós csatlakozása óta.

Csupán a külpolitikai légkör vált nyugtalanabbá most azáltal, hogy a szélsőjobboldali Jobbik párt a maga "nagyzoló igényeivel" bejutott a parlamentbe. A párt ugyan ellenzékben van, és az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormánypárt, a Fidesz a kétharmados többség birtokában mérföldekre van attól, hogy a kormányzáshoz bármilyen módon is szüksége legyen a Jobbikra - a radikálisokkal való "együttkormányzás" szóba sem jöhet -, ennek ellenére kritikus megfigyelők mind a Magyarországgal szomszédos országokban, mind az európai intézményekben tisztázó állásfoglalásra vártak - írta Hefty.

A néhány hete hivatalban lévő külügyminiszter, Martonyi János éppen ezért Szerbiában tett bemutatkozó látogatása során megerősítette: "Kizárólag a magyarság nyelvi és kulturális identitását kívánjuk megvédeni. Emberi és állampolgári jogokról van szó, amelyeknek semmi közük területi- vagy határkérdésekhez."

Az 1920-as trianoni békediktátum - amelynek következtében jött létre a külföldi magyar kisebbség - Martonyi és a jelenlegi kormány számára éppen úgy lezárt ügy, mint ahogy 1947 óta általánosságban és 1990 óta különösképpen valamennyi kormány számára az volt - hangsúlyozta Georg Paul Hefty.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szemleírója ezt követően utalt arra, hogy Martonyi János a külpolitika területén "öreg rókának" számít. Ismertette a jelenlegi külügyminiszter életútját, kiemelve, hogy jogi tanulmányait Szegeden rendkívül jó eredménnyel végezte. Ez tette lehetővé számára, hogy tanulmányait 1968-tól - a Brezsnyev-doktrína évétől - a City of London College-ban, majd 1970-től a hágai Nemzetközi Jogi Akadémián folytassa tovább.

1979-ben már a brüsszeli kereskedelmi képviseleten dolgozott, és ezáltal "kétszeresen" is ahhoz az csapathoz tartozott, amely a magyarországi fordulatot éppen olyan célratörően, mint amilyen óvatosan előkészítette. Ennek kapcsán a szerző utalt arra: mindebben a külkereskedelmi stratégiák ugyanolyan fontos szerepet játszottak, mint az akkori Európai Közösség központjaival való kapcsolatok.

Martonyi - mint az újság emlékeztetett - "az utolsó időszakban lépett be a szocialista pártba". "Külföldi kapcsolatai miatt nem tűnik meglepőnek az sem, hogy állítólag bizonyítékok léteznek a titkosszolgálattal való együttműködésre" - tette hozzá Hefty. Majd utalt arra: Martonyi már az Antall József miniszterelnök vezette első demokratikus kormányban államtitkárként tevékenykedett, előbb az állami vagyon privatizálása, majd a külpolitika terén volt illetékes.

A több nyelven beszélő Martonyi első ízben 1998 és 2002 között volt külügyminiszter, mégpedig ugyanazon miniszterelnök kormányában, mint most. Hefty szerint a Fidesz elnökéhez, Orbán Viktorhoz közelebb áll, mint annak pártjához. Az ellenzéki években nemzetközi jogászként a tényleges külügyi tevékenységre kevés ideje volt. Ezért is akadnak újra és újra olyan pártfunkcionáriusok, akik azt remélik, hogy lekörözhetik Martonyit a miniszteri tisztségért való versenyben.

"Az impulzív Orbánnak azonban szüksége van a bölcs Martonyira, hogy a világ számára bizonyítsa: a magyar külpolitika terén megbízhatóan és megfontoltan mennek a dolgok" - hangsúlyozta Georg Paul Hefty.