A módosítás szerint az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2026. évi kiadási főösszegét mintegy 49 025 milliárd forintban, bevételi főösszegét 41 915 milliárd forintban, hiányát 7110 milliárd forintban állapítja meg.

A korábbi Fidesz–KDNP-kormány által 2025-ben elfogadott költségvetési törvény 43 781 milliárd forint kiadást, 39 562 forint bevételt és 4218 milliárd forint hiányt tartalmazott.

Módosult a 2026-os költségvetési javaslat preambuluma is: a korábbi Fidesz–KDNP kormány által „háborúllenesnek” nevezett büdzsé „A valóság költségvetése” elnevezést kapta.

A jogszabály szerint a Tisza-kormány által elvégzett átvilágítás megállapította, hogy a 2026-os költségvetés hiánya a tervezett 3,7 százalék helyett a GDP 8,3 százaléka lett volna, de az EU-val kötött megállapodás és a kabinet felelős közpénzügyi gazdálkodása révén a hiánycélt a GDP 7,5 százalékára sikerül mérsékelni.

A kormány a gazdasági növekedéssel kapcsolatban azt rögzítette: a 2026-os gazdasági növekedés a tervezett 4,1 százaléknak kevesebb mint a fele lehet, hasonlóan a 2025-ös növekedéshez, ami szintén 2 százalékponttal alacsonyabb lett az eredetileg tervezettnél.

A jogszabály szerint az örökölt magas költségvetési hiány és a költségvetési törvényben szereplőtől lényegesen elmaradó 2026-os nominális GDP miatt az államadósság-ráta 2026-ban átmenetileg emelkedni fog: a tavaly év végi 74,6 százalékról 77,5 százalékra nőhet, a GDP-arányos államadósság csökkenése 2026 után indulhat újra.

A törvényben azt is megerősítették, hogy az örökölt hiány csökkentése fontos lépés a kormány azon céljának eléréséhez, hogy Magyarország 2030-ra megteremtse az euró bevezetésének gazdasági és költségvetési feltételeit.

A kormány a módosítással a Magyarországot sújtó rendkívüli aszályhelyzet és az örökölt energiakrízis kezelésére, valamint egyéb előre nem látható kiadásokra 500 milliárd forintos Havária Alapot hozott létre.

A költségvetés módosítása mintegy 400 milliárd forint értékben tartalmaz hiányjavító lépéseket, amelyek a kabinet szerint a túlárazás letöréséhez, a pazarlás megszüntetéséhez, az előző kormányhoz köthető üzleti köröknek adott támogatások és a propagandakiadások felszámolásához, az államigazgatás saját működésének ésszerűsítéséhez és a beruházások rangsorolásához kapcsolódnak.

A költségvetés módosítása tartalmazza a Tisza-kormány által hozott szociális intézkedések hatását is: az iskolakezdési támogatást, a vényköteles gyógyszerek áfamentességét, a tűzifa áfakulcsának 27 százalékról 5 százalékra csökkentését és a szociális tűzifa keret duplájára emelését.