Kifejtette: Magyarország gazdasága függ az energiaárak alakulásától, kiszolgáltatottságát pedig az ingatlanállomány energetikai korszerűtlensége is növeli. A 2027-es költségvetés több konkrét intézkedéssel is segítené az előrelépést, például a Wekerle felújítási programmal és uniós pályázatokkal. Rámutatott: a rezsicsökkentés hosszú távon akkor tartható fenn, ha az épületek megfelelő szigetelést kapnak, és korszerűsítik a fűtési rendszereket. Ezen a téren kell először érdemi előrelépést elérni, különben a társadalom továbbra is kiszolgáltatott marad a nemzetközi energiaárak szélsőséges ingadozásának – mondta.

A miniszter a gazdaság és a családok szintjén is prioritásnak nevezte az energiabiztonságot. „Ilyen szempontból prioritás a rezsivédelem megőrzése” – szögezte le.

Beszámolt arról, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) munkatársai és a Költségvetési Tanács (KT) szakértői között szerdán szakmai konzultáció zajlott a 2027-es költségvetésről. A KT a tárcavezető információi szerint október 27-én ül össze, és tárgyalja meg a tervezetet. A tanács észrevételeit a kormány október 28-án vitatja meg, harmadik olvasatban tárgyalva a költségvetést. Így október 31-ig be tudják nyújtani az Országgyűlésnek – jelezte.

Megerősítette, hogy minden szakminiszter „oroszlánként küzdött az ágazatáért”, az ott dolgozók béremeléséért. Végül egységes kormányzati álláspont alakult ki a jövő évi költségvetési törvénytervezet mögött – közölte.

Arra a felvetésre, hogy miért maradt el több ágazatban az ígért mértékű béremelés, úgy fogalmazott: megérti a rendvédelmi vagy az egészségügyi dolgozókat, vagy a szociális szféra munkavállalóit, joggal érzik, hogy a jelenleginél sokkal magasabb társadalmi és anyagi megbecsülést érdemelnek. Ugyanakkor az is fontos volt, hogy olyan béremelést kell megvalósítani, ami mögött valódi fedezet van, ami nem csak egy ígéret, hanem megvalósítható lépés – mondta, hozzátéve: ebben kellett megtalálni az egyensúlyt. Hozzátette: a rendvédelmi dolgozók esetében megvalósuló 15 százalékos béremelést kiegészíti az alacsonyabb bérűeknél az adócsökkentés hatása. Mindenkinek, aki 680 ezer forintnál kevesebbet keres, extra nettó bérnövekményt okoz az szja-adójóváírás, a legnagyobb mértékben a minimálbér esetében.

A miniszter elmondta: a 2027-es költségvetést még be sem terjesztették az Országgyűlésnek, úgy kezdték el bemutatni egyes részeit, hogy ez egy tervezet a kormány előtt. Majd ezt követően kezdődik a parlamenti tárgyalása. A folyamatos párbeszédre nyitott a kormányzat, az egyes ágazatok képviselőinek felvetéseit, észrevételeit meg fogják hallgatni – húzta alá.

Kármán András közölte, hogy a minimálbér emelésének mértékéről még tart az egyeztetés a munkáltatók, a munkavállalók és a kormányzat között. A minimálbérről közös megegyezésre fognak jutni, ugyanakkor az emelésnél figyelembe kell venni az adójóváírás hatását. A tájékoztatása szerint havi 680 ezer forint fölött mindenkinek változatlanul 15 százalék lesz az szja-adóterhelése.

A zöldségek, gyümölcsök áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentéséről szóló kérdésre elmondta: ezt nem vetették el, ugyanakkor 2027-ben ebben nem lesz előrelépés. „Természetesen ez továbbra is a terveink között szerepel” – fogalmazott a műsorban.

A jövő évi 2,4 százalékos GDP-növekedésről azt mondta, ez konzervatív előrejelzés, a piaci elemzők átlagosan 2,6 százalékot várnak, a jegybank 2,9 százalékkal számol, az EBRD 2,5 százalékos növekedést vár. Mint mondta, ez így is van rendjén, hogy a költségvetés várható bevételeit visszafogott, konzervatív gazdasági pályára építik.