A polgármester azzal indokolja kérését, hogy a pénzintézet nem tájékoztatta kellőképpen a szerződést aláíró elődjét a rendkívül bonyolult konstrukció óriási kockázatairól. A város tulajdonképpen egy 2022-ig szóló, az angol font és a svájci frank árfolyamváltozásához kötött úgynevezett swap-megállapodást írt alá a német pénzintézettel, és a tavaly megválasztott polgármester azt mondja: a font összeomlása következtében Saint-Étienne-nek jövő áprilistól 24 százalékos kamatot kell majd fizetnie a jelenlegi 4,3 százalék helyett.

Márpedig a helyzet kifejezetten kínos része az, hogy ezt az éves szinten közel négymillió eurós plusz kiadást a lakossággal kellene megfizettetnie, amihez a helyi adókat azonnal négy százalékkal kellene megemelnie.

A 400 millió eurós, csaknem 110 milliárd forintos adósságállománnyal rendelkező, amúgy komoly gazdasági nehézségekkel és magas munkanélküliséggel küszködő város nem csak a németekkel, hanem további öt másik pénzintézettel, például a francia-belga Dexiával, a német-ír Depfával vagy a Royal Bank of Scotlanddal is alkudozik a változó kamatozású hitelek átalakításának, átütemezésének lehetőségéről.

Az eljárás híre nem véletlenül keltette fel az országos média érdeklődését, Franciaországban ugyanis nemcsak városok, hanem több megye is kötött a fentihez hasonló, magas hozamokkal kecsegtető, ám a gazdasági válság kirobbanása óta "toxikusnak" minősülő hitelszerződéseket, amelyektől most természetesen mindenki szabadulni igyekszik.

A saint-étienne-i polgármesterrel csaknem egy időben a Párizzsal határos, mintegy másfél milliós Seine-Saint-Denis megye elnöke is hitelezőkhez fordult, és öt nagy banktól azt kérte, hogy tárgyalják újra a korábban megkötött hitelszerződéseket. Ha erre nem kerül sor, Claude Bartolone kilátásba helyezte, hogy bírósághoz fordul.

A két kezdeményezés, amennyiben sikerrel jár, hatékony mintaként működhet más, hasonló helyzetben lévő település vezetői számára is. Tárgyalási pozícióikat külön erősítheti az a tény, hogy a pénzintézetek tevékenységét ellenőrző Francia Bankfelügyelet két hete vizsgálatot indított az úgynevezett strukturált termékek miatt, melyeket a bankok a megyei vagy települési önkormányzatok adósságainak hatékonyabb kezelésére dolgozták ki, ám gyakran drágulást hoztak az érintettek számára.

A Bankfelügyelet most nemcsak arra keresi a választ, hogy mi indokolta az áremelkedéseket, hanem azt is megvizsgálja, hogy ezek a termékek tartalmaztak-e "mérgezett" elemeket.