Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

A 2. világháború kitörésére emlékeznek Lengyelországban

Lengyelországban és a világ sok más országában ma emlékeznek meg a 20. század legpusztítóbb konfliktusa, a 2. világháború kitöréséről. Gdanskban hajnalban kezdődött a ceremónia, azon a helyszínen, ahol egy német hadihajó lövéseivel megindult a náci Németország offenzívája.

Hetven éve, hajnali háromnegyed ötkor zúdított ágytüzet a Schleswig-Holstein a Gdansk közelében fekvő Westerplatte erődre, és kedden ugyanebben az időpontban emlékezett a helyszínen a lengyel elnök és miniszterelnök. Az erőd a lengyel ellenállás szimbóluma: a 180 katona egy hétig állt szemben a 3500 német ostromlóval.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök arra figyelmeztetett: "nem szabad felejteni, mert a felejtők vagy a történelemhamisítók ugyanolyan boldogtalanságot hozhatnak, mint 70 éve."

A nap folyamán az egykori háborús felek képviselői - köztük Angela Merkel német kancellár - vesznek részt a megemlékezéseken. Merkel a nácik által Európára szabadított gyász és szenvedés emléknapjának nevezte szeptember 1-ét.

Lengyelországnak két nagy szomszédjával - Német- és Oroszországgal -fenntartott kapcsolatára máig rányomja bélyegét a 2. világháború. A hivatalos program keretében például Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök is részt vesz a megemlékezéseken - épp az ő és Lech Kaczynski lengyel elnök elnöki periódusa alatt mérgesedett el különösen a két ország viszonya.

A nácik lengyelországi bűntetteit több évtizeden át taglalták, de a lengyelek sértettséget éreznek, az országukat felosztó Molotov-Ribbentropp paktum és a katyni vérengzés miatt. Putyin egyfajta gesztust tett egy hétfőn megjelent újságcikkben.

A Gazeta Wyborczában azt írta: "az orosz nemzet, amelynek sorsát eltorzította egy totalitárius rezsim, megérti a lengyelek Katyn iránti érzéseit. Emlékeznünk kell eme bűntett áldozataira" - írta. Putyin, akinek elnöksége idején még a lengyel élelmiszereket is kitiltották egy időre Oroszországból "erkölcstelennek" nevezte a nácik és a szovjetek által Lengyelországot felosztó Molotov-Ribbentrop paktumot, de azzal érvelt: Nagy-Britannia és Franciaország magatartása miatt - amiért azok aláírták a müncheni szerződést Hitlerrel - a Szovjetunió is kénytelen volt alkut kötni a németekkel.

Nem mentes a feszültségtől a lengyel-német viszony sem. Konzervatív lengyel politikusok felvetették: számítsák be az EU-n belüli szavazatok elosztásánál azt, hogy Lengyelországnak mekkora lenne a lakossága, ha a németek nem követtek volna el tömeggyilkosságokat a háborúban.

A konfliktusban hatmillió lengyel, köztük hárommillió zsidó halt meg, és megsemmisült a nemzeti vagyon fele. Sértettséget okozott az is, hogy az EU-csatlakozással Németország nem nyitotta meg munkaerőpiacát a lengyel dolgozók előtt. A lengyel média ellenségesen tekint azokra a németekre is, akiket a háború után kitelepítettek és akik azt követelik, hogy az ő szenvedéseikről is emlékezzenek meg.

Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a  baj a Magyarországot is érintő tervekkel

Kétszeres pénzeső jöhet az unióból, ám figyelmeztetnek: nagy a baj a Magyarországot is érintő tervekkel

A Horizon Europe következő, 2028–2034-es ciklusa történelmi léptékű forrásokat mozgósítana az uniós kutatás és innováció támogatására, de a jelenlegi tervezet több ponton nem ad elég erős garanciát a pénz hatékony felhasználására az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a költségvetés közel megduplázása önmagában nem biztosít nagyobb gazdasági és versenyképességi hatást, ha a célok, az irányítás és a teljesítménymérés továbbra is hiányos. A Számvevőszék különösen kockázatosnak tartja az uniós hozzáadott érték tisztázatlanságát és a gyenge eredményindikátorokat egy ekkora program esetében. A jelentés összképe szerint a Horizon Europe komoly lehetőség, de csak akkor válhat valódi növekedési eszközzé, ha a szabályozás és az ellenőrzés érdemben erősödik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×