A vezető napilapok közé tartozó újság felidézte: az 1956-os Nemzetőrség főparancsnokának - mint későbbi interjúkban saját maga elmondta - a The New York Times riportere november 4-én felajánlotta, hogy címoldalas cikket ír a katonai vezetőről, ha az segítséget kér a Nyugattól. Õ azonban elutasította az ajánlatot, mondván, hogy egy ilyen jelentős lépés atomháborúhoz vezethetne.

A The Washington Post is kitért Király Béla életének arra az epizódjára, hogy a második világháborúban - a Jerusalem Post tudósítása szerint - emberi módon bánt 400 zsidó munkaszolgálatossal. A tábornok annak a Magyarországnak a hadseregében szolgált, amely a náci Németország szövetségeseként a Szovjetunió ellen harcolt, de nem teljesítette azt az utasítást, hogy a zsidókkal építtessen erődítéseket a szovjet fronton. Ehelyett magyar egyenruhába bújtatta őket és humánus módon bánt velük.

Az amerikai lap megjegyezte: később talán ez mentette meg életét. Mint a londoni Spectator magazin megírta, amikor 1944-ben megszökött egy Szibériába tartó szovjet vonatról, azt feltételezték róla, hogy fasiszta, de bizonyítani tudta, hogyan lépett fel a zsidók védelmében.

Az 1956-ban az Egyesült Államokba emigrált és New Jersey-ben letelepedett, majd a Columbia Egyetemen a történelemtudomány doktora címet megszerző Király Béla több könyvet írt a magyar történelemről. A Szovjetunió élénk kritikusa maradt, részt vett a szenátus, valamint az ENSZ meghallgatásán és gyakran írt Nagy Imrét méltató levelet a The Washington Postnak és más lapoknak.