Kamilla volt, Kamill lett az a 88 éves asszony is, akit a Tiranától 50 kilométerre keletre fekvő Bargenes faluban talált meg az EFE spanyol hírügynökség.

A nőnek nyolc lánytestvére volt, közülük Kamilla saját akaratából fogadott férfiságot elsősorban anyja miatt, aki egyedül maradt a sok gyerekkel.

Megesküdött, hogy nem megy férjhez, szűz marad. Levágatta a haját, "brekuséba", széles fekete nadrágba bújt, hozzá fehér inggel, mellénnyel, a fejére fehér sapkát tett, az övébe meg pisztolyt, fölkészülve a váratlan fordulatokra.

Kamilla nosztalgiával emlékezett a férfiakkal folytatott közös beszélgetésekre, dohányzásra a rakifőzés (pálinka) idején, a pénteki közös imákra, amit soha nem tehetett volna meg, ha egyszerű feleség.

A férfiak testvérként kezelték, de kényelmetlenül érezte magát a havibaj idején. Melltartót nem hordott, hanem gyolccsal leszorította a mellét. Nem bánta meg életét, kritizálja a mai férfiakat, akik elvesztették férfiasságukat, mert eltűrik, hogy a feleségük parancsoljon nekik.

"Ezek a fiatal lányok szénnel bajuszt is rajzoltak maguknak, megtanulták a cigarettasodrást, elmentek a férfiak közé, koccintottak velük, s 12 férfi előtt esküt tettek. Ezek a férfiak felügyelték a nő szüzességi fogadalmát.

Aki a faluban férfiként közeledett az ilyen, férfiasságot fogadott nőhöz, megölték. Ugyanakkor a társadalmilag férfiassá lett nő is vérbosszú áldozata lehetett" - magyarázta az MTI számára Schütz István albanológus professzor.

Az albán vidéki társadalom életét Lek Dukagjini Kanúnja (törvénykönyv) szabályozta. Dukagjini (1410-1481) nagybirtokos volt Észak-Albániában és Szkander bég fegyvertársa a török elleni harcokban.

Az 1920-as években Shtjefen Gjecov tábornok gyűjtötte össze ezeket a szabályokat, és 1933-ban adta ki francia és angol nyelven.

Különben minden vidéknek meg volt a maga törvénykönyve, akár muzulmán, akár katolikus népesség élt a környéken. Dukagjini szabályait a "vének" őrizték és adták tovább szájhagyomány útján.

A Kanún (12 könyv) a XV. századtól az 1990-es évekig élt, s még egyes helyeken Albániában ma is ez szabályozza a mindennapi életet. Schütz István példaként említette, hogy Koszovóban 1981-től a szerbek rendkívüli állapotot vezettek be, a kihirdetés másnapján az "öregek tanácsa" több faluban kimondta, hogy a vérbosszú fel van függesztve - magyarázta az albanológus.