Infostart.hu
eur:
363.8
usd:
318.89
bux:
143601.91
2026. július 22. szerda Magdolna

Mi kerül a beiktatáson 170 millió dollárba?

Mi kerül 170 millió dollárba az új elnök beiktatásán? Ennek járt utána az ABC News. Obama eskütétele maga "csupán" 1,24 milliót visz el, a többit a fogadások, a biztonsági intézkedések és a logisztika - például a mobilvécék bérlése. Fejenként maximum ötvenezerrel lehetett hozzájárulni a költségekhez. Adományozott Bill Gates, George Lucas, Steven Spielberg, de Soros György is.

Mit nekünk a válság - gondolhatták az Egyesült Államokban, amikor megtervezték az új elnök, a demokrata párti Barack Obama beiktatását. Az ugyanis az eddigi legdrágább, összesen 170 millió dollárba kerül (ez 37 milliárd forintnak felel meg).

Az eskütétel maga ebből 1,24 milliót kóstál - tájékoztatatta az ABC Newst Carole Florman, a beiktatási ceremóniákat felügyelő kongresszusi bizottság szóvivője. Ami az összeg túlnyomó részét kiteszi, azok a logisztikai és biztonsági kiadások, valamint a fogadások.

A szövetségi kormány becslése szerint 49 millió dollárt fognak költeni a beiktatást követő hétvégén. Washington D.C., Virginia és Maryland államok 75 milliót kapnak a rendőri, tűzoltósági és orvosi készenléti kiadásaikhoz való hozzájárulásként. Az ingyenes Bruce Springsteen-koncert hétszázezer dollárt visz el.

A fogadásokra 45 millió dollár áll rendelkezésre. Bush beiktatásakor, 2005-ben 42,3 milliót költöttek ilyen célra. Bill Clinton első, 1993-as beiktatása után pedig 33 millióba kerültek a fogadások.

Linda Douglas, a beiktatási bizottság szóvivője szerint ez lesz a valaha volt legnyitottabb beiktatás, a nagyközönség soha nem követhette nyomon ilyen közelről az eseményeket. Szerinte a pénz azt szolgálja, hogy összehozzák egymással az embereket, éreztessék velük, hogy együtt erősebbek, hiszen erre valóban szükség lesz az Amerika előtt álló nehézségek leküzdéséhez és a változások végrehajtásához.

Gazdag adakozók

A költségekhez gazdag adakozók is hozzájárultak - legnagyobb csoportjuk nem másokból áll, mint a nemrég hétszázmilliárddal megsegített Wall Street bankárjaiból. Õk együtt hétmillióval segítik az ünnepségsorozatot, így a legjobb helyekről kísérhetik figyelemmel az eseményeket.

Az adományozók másik jelentős csoportja az olyan vállalatok felsővezetői közül kerül ki, mint a Microsoft, a Google vagy a DreamWorks Animation. Így a ceremónia pénzelői között van Bill Gates, Steven Spielberg és George Lucas is. Soros György és családja 250 ezer dollárt adott.

Mindennek ellenére Obama csapata igen erősen korlátozta az adományok összegét - fejenként ötvenezer dollárban, ami még mindig a tízszerese annak, amennyivel a kampányához lehetett hozzájárulni, viszont jóval kevesebb a Bush elnök által meghatározott felső plafonnál (250 ezer dollár).

Bill Clinton második, 1997-es beiktatásakor száz dollárban korlátozták a hozzájárulásokat, viszont maradt némi pénz az első beiktatásból, ráadásul háromezer dollár volt a belépőjegy ára.

Vállalatoktól, szakszervezetektől, politikai szerveződésektől és regisztrált lobbistáktól nem fogadott el pénzt Obama csapata. Mint Douglas mondja, a leendő demokrata elnöké a valaha volt legszigorúbb szabályok alapján megszervezett és mindenki számára a leginkább nyomon követhető adománygyűjtés.

Címlapról ajánljuk
Lemond a legfőbb ügyész

Lemond a legfőbb ügyész

Közleményt adott ki Nagy Gábor Bálint szerda kora délután, ebben nyilkatozott az okokról. Augusztus 25-ével távozik hivatalából.

Karácsony Gergely: kész az M3-as metró hosszabbítási terve

Az ország legnagyobb forgalmú közlekedési vonala, a 3-as metró Káposztásmegyerig történő meghosszabbítására vonatkozó tervek készen állnak – közölte Karácsony Gergely főpolgármester, reagálva Magyar Péter kormányfő és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter közös sajtótájékoztatóján elhangzottakra.
inforadio
ARÉNA
2026.07.22. szerda, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Egyre nagyobb nyomás alatt az euró, amikor jön az EKB kamatdöntése

Egyre nagyobb nyomás alatt az euró, amikor jön az EKB kamatdöntése

Egyre durvább összecsapások, szélesedő tengeri blokád és gyorsan emelkedő olajárak uralják a híreket a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Mindez azt jelenti, hogy európai befektetőként nemcsak a nyersanyaghiányra és a romló gazdasági kilátásokra kell gondolnunk, hanem jegybanki kamatemelésre is, amely még tovább ronthatja a részvény-és kötvénypiaci kilátásokat. A nagy jegybankok közül ezúttal először az Európai Központi Bank (EKB) emelt kamatot júniusban, most pedig eldőlhet, hogy az iráni helyzet eszkalálódása csak egy újabb epizód lesz a piacokon vagy egy nagyobb fordulat előszele.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×