A szenteste és a karácsonyi vacsora annyira ünnepélyes Franciaországban, hogy az emberek a legszebb ruhájukat veszik föl, asztalukat pedig úgy terítik meg, hogy a legjobb éttermeknek is dicsőségükre válna. Külön poharat tesznek a víznek, a fehér-, illetve a vörösbornak és a pezsgőnek. A tányérok mellé pedig nem papír-, hanem szövetből készült szalvétát helyeznek.
A házigazda szerepét, amíg élnek, általában a nagyszülők töltik be, az ültetésnél pedig különösen figyelnek arra, hogy férfi mellé mindig nő kerüljön, és fordítva. A gyermekeknek általában külön asztalt terítenek, és figyelnek arra is, hogy mindenki olyan unokatestvér mellé kerüljön, akit kifejezetten kedvel.
A vacsora hideg, a tenger gyümölcseiből álló előétellel kezdődik. A kínálat általában füstölt lazacból, narancssárga színűre főtt garnélarákból és friss osztrigából áll, ehhez száraz fehérbort kell inni. Ezt a főétel, a főtt gesztenyével körített sült pulyka követi, melyet olykor libamájjal, esetleg aszalt szilvával és burgonyával töltenek meg. Ehhez száraz vörösbor dukál, akárcsak a főételt követő sajtokhoz.
A desszerthez, a hagyományos, karácsonyi fatörzshöz azonban már pezsgőt bontanak. A sütemény valóban fatörzset formáz, melyre marcipánból készült figurákat, fűrészelő törpéket, gombákat, magyalbogyót és levelet helyeznek. A desszert után még gyümölcsöt szolgálnak fel, majd a felnőttek kávét, gyógyteát isznak, az estét pedig hagyományos, karácsonyi dalokkal fejezik be.
Hanganyag: S. Ráduly János