Rasmussen a Financial Times című brit gazdasági napilapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a Lisszaboni Szerződés már úgy is egymással ellentétes érdekek közötti politikai egyensúlyozás eredménye. Azt javasolta, hogy Írország tárgyaljon a szerződéssel kapcsolatos derogációkról.

A dán kormányfő szerint Írországnak sajátos nemzeti megoldásokat kell találnia, amelyek elfogadhatóak az ország és az ír nép számára, úgy, mint ahogyan ezt Dániában tették 1992-ben a maastrichti szerződés népszavazáson történt elutasítása után.

Az ír népszavazás után elsőként a brit parlament ratifikálta a dokumentumot. A döntést megköszönte José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki felszólította az EU-tagállamait, folytassák a szerződés ratifikálását.

"Az új szerződés hatékonyabbá, demokratikusabbá és a nemzetközi porondon erősebbé teszi majd az Európai Uniót" - hangsúlyozta közleményében az EU-bizottság elnöke.

Az EU szlovén elnöksége hangsúlyozta: a szerdai brit parlamenti ratifikálás arról tanúskodik, hogy a szerződés tovább él, és arra emlékeztetett, hogy a szerződést a 27 tagállamnak "minél előbb" jóvá kell hagynia ahhoz, hogy életbe léphessen.

A londoni alsóház tavaszi ratifikálása után a törvényhozás felső kamarája, a Lordok Háza is jóváhagyta szerda este az EU intézményi reformjára kidolgozott Lisszaboni Szerződés ratifikálásáról szóló törvényt.

Az euroszkeptikusnak tartott Nagy-Britannia az első ország, amely a múlt heti elutasító írországi népszavazás után ratifikálta a szerződést. A 27 tagországban egyedül Írországban - ahol az alkotmány ezt előírja - tartottak népszavazást az uniós reformszerződésről, amelynek parlamenti ratifikálása - Nagy-Britanniával együtt - eddig 19 országban fejeződött be.