Magyar szempontból siker, hogy megszületett a megállapodás az uniós borreformról: mostantól a közösség nem az úgynevezett történelmi bázis - a korábbi években folyósított támogatások összege - alapján határozza meg a további támogatási kereteket, ahhoz ezentúl a termőterület, illetve a termés nagyságát veszik alapul - mondta az InfoRádiónak a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára.

Ebből az következik, hogy Magyarország "nemzeti borítéka" 2009-re 14,4 helyett 16,8 milló euró lesz, míg 2015-ben eléri a 29,1 millió eurót.

Horváth Csaba közölte: a reformra nemcsak azért van szükség, mert az unióban óriási a borfelesleg - mivel sok spanyol, olasz és francia borász a lepárlásra való termelést tűzte ki célul -, hanem azért is, mert fejlődőben vannak, és egyre nagyobb piaci részesedést szereznek a dél-afrikai, dél-amerikai és ausztrál bortermelők.

Lépni kell, ha a termelésben és exportban egyelőre vezető Európa nem akar visszaesni - hangsúlyozta a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára.

A magyar szakértők korábban úgy vélték: a tőkekivágási támogatások főként a nagy bortermelő országoknak kedveznek, nem a hazai termelőknek.

Ezzel kapcsolatban Horváth Csaba azt mondta: most már kisebb a veszélye annak, hogy kizárólag a kelet-európai országok hajtsák végre a termőterület-csökkentést, miközben a túltermelésért felelős országok semmit sem tesznek.