Az AP és az Ipsos közös felmérésének eredménye szerint Hillary Clinton 9 százalékkal több szavazatra számíthat a novemberi elnökválasztáson, mint a republikánus párt jelöltje.
A közvélemény-kutatásból az derült ki, hogy a volt first ladyre a megkérdezetteknek 50, míg John McCainre 41 százaléka szavazna.
Ha azonban Barack Omaba lenne a Demokrata Párt elnökjelöltje, akkor fej-fej mellett végezne a republikánus riválissal. Az illinosi szenátor vezet ugyan 2 százalékkal, ez azonban a hibahatáron belül van.
Clinton kampányának már jó ideje az a központi tézise, hogy a New York-i szenátornak nagyobbak az esélyei a végső győzelemre pártbeli riválisánál, mert nagyobb támogatásra számíthat a fehér munkások körében - márpedig ez kulcsfontosságú lehet több államban is.
A Demokrata Pártnak pedig csak a végső győzelem a fontos - ezért is sürgette hétfőn Howard Dean elnök, hogy a két elnökjelölt-aspiráns közül az egyik a júniusi előválasztások lezárulásakor visszalépjen, így az augusztusi konvencióra már egységessé lehet ismét tenni a pártot.
Az eredmények azt is megmagyarázzák, miért nem akar egyelőre Obama újabb televíziós vitát Clintonnal. Egy hét múlva rendezik az előválasztást Indianában és Észak-Karolinában, és Clinton mindkét államban szeretne egy-egy vitát legfőbb pártbeli riválisával.
Obama azonban inkább arra használná az időt, hogy ismerkedjen a fehér munkásokkal - mint a felmérésből kiderült, nem véletlenül érzi szükségét, hogy maga mögé állítsa őket.
A két aspiráns fej-fej mellett állt az indianai és az országos felmérésekben is. A demokrata szavazók 47-47 százaléka támogatja országos szinten Clintont és Obamát is - derült ki a Gallup felméréséből - ez pedig azt jelenti, hogy a pennsylvaniai győzelem után a volt first lady 5 százalékpontot javított a támogatottságán.
A Newsweek című hetilap felmérése is azt mutatja, hogy bár aszerint Obama hét százalékkal vezet, Clinton folyamatosan jön felfelé, mióta nyert Pennsylvaniában.
Magyar érettségi - ezek a feladatok állították kihívás elé a diákokat