Az utak mentén veszteglő kiégett kamionok jelzik a Pakisztánon elharapózódott haragot Benazir Bhutto meggyilkolása nyomán.

A merénylet körül egyre több a kérdőjel, de egy dolog rövid időn belül bizonyossá vált: egy hét múlva nem tudják megtartani az előrehozott választásokat, amelyekbe a korábban szükségállapotot bevezető Pervez Musarraf elnök pedig nehezen egyezett bele. Egy választási illetékes még kedden azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy február közepére halasztják a voksolást.

"A hatalom a túlélését félti"

A pakisztáni ellenzéki pártok erre azzal reagáltak, hogy a Musarraf elnökhöz közeli kormánypárt a hatalom elvesztésétől fél. Sokak szerint Bhutto halála miatt pártja nagyszámú szimpátiaszavazatot gyűjtene be.

Szindh tartományban, - ahonnan Bhutto származott - a gyilkosságot követő lázongásokban felgyújtották a pakisztáni központi választási bizottság irodáit, és választói jegyzékek egy része is a tűz martalékává vált. Az elégedetlenség 58 ember életét követelte, és a helyzet továbbra is feszült.

A Scotland Yard is bekapcsolódna a nyomozásba?

Közben egyre több a kérdőjel Bhutto meggyilkolása körül: az akciót eredetileg az al-Kaida vállalta magára, ami kapóra jött a szükségállapotot éppen az iszlámista fenyegetésre hivatkozva bevezető Musarraf elnöknek. Megfigyelők szerint azonban tucatnyi szervezet akarta a politikus halálát, és ezért igen szövevényes az ügy.

Otthon és külföldön is egyre nagyobb bizalmatlanság övezi a hivatalos vizsgálatot. A New York Times szerint amerikai törvényhozók egyre nagyobb nyomást fejtenek ki Musarrafra, hogy fogadja el a külföldi részvételt a nyomozásban. Bár az FBI készen áll, valószínűleg a brit Scotland Yard kapcsolódhat be a nyomozásba, hogy az amerikaiak ne borzolják a kedélyeket - tette hozzá.

Egyetlen lehallgatott beszélgetés alapján vádolják a militánst

Amerikai hírszerzési elemzők kétségbe vonták, hogy az al-Kaidához köthető pakisztáni militáns törzsi vezető, Baitulla Mehszúd lehet a fő szervező, és azt mondják: a pakisztániak egyetlen lehallgatott üzenet alapján vádolják a Bhuttót egyébként többször megfenyegető militáns vezért.

Bhutto környezete közben azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy nem fejtett ki elegendő nyomást azért, hogy a kormány a kampány idején megfelelő védelmet nyújtson az amerikai sugalmazásra hazatért ellenzéki vezetőnek.

Amerikai illetékesek most azzal vágtak vissza, hogy napi kapcsolatban álltak Bhutto pártjával, és tanácsokkal látták el, hogy mely őrző-védő cégek között válogasson. Konkrét fenyegetésről azonban nem tudtak. Egy Pentagon-illetékes szerint Bhuttóék elutasították javaslataikat, mert attól féltek, hogy a helyi cégekbe beépültek a militánsok, és ehelyett úgy döntöttek, hogy agresszív választási kampányt folytatnak.