Valamivel több, mint négymillió turista látogatott 2007-ben Tibetbe - ez 64 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, derült ki a hivatalos statisztikákból.

A növekedést az illetékesek a jobb reklámmal és a közlekedési hálózat fejlesztésével, konkrétan a nagy vitát kiváltott gyorsvasút építésével magyarázzák.

A legtöbben azért bírálták Pekinget a vasútvonal építése miatt, mert úgy vélik: ezzel a központi kormányzat célja végeredményben nem más, mint hogy fokozza az ellenőrzést a tartomány fölött, és még inkább visszaszorítsa a hagyományos tibeti kultúrát és életformát.

A kommunista párt helyi vezetője, Csang Csing-li szerint viszont a turizmus "aranykora" jött el Tibet számára. Az ágazat bevételei 2007-ben valószínűleg elérik a 4,8 milliárd jüant (115 milliárd forintot); ez a tavalyihoz képest 73,3 százalékos növekedést jelent - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a javuláshoz az új vasútvonal és a repülőtér megépítése is hozzájárult.

Korábban Lhaszát csak repülőgéppel, vagy hosszú és fáradságos utazással lehetett megközelíteni. Az új vasútvonalat 17 hónapja nyitották meg, és azóta a turista- és áruforgalom is jelentősen emelkedett.

A helyieket viszont ez komolyan aggasztja; attól tartanak, hogy a vasút megkönnyíti a kínaiak beáramlását, márpedig már így is az övék a vezető szerep a gazdaságban, s eddig is annyian érkeztek, hogy a tibetiek már kisebbségbe kerültek néhány városban és megyében.

"Mélységes aggodalmát" fejezte ki márciusban a dalai láma is a vasútvonal miatt, decemberben pedig már kínai csapatokat is vonattal szállítottak Lhaszába.

Kína 1950-ben foglalta el Tibetet. A dalai láma vezette száműzött tibeti kormány évtizedek óta India északi részén, Dharamszalában működik.