Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 19. vasárnap Emma

Az űrkorszak ötven éve: Oroszország a szputnyikot ünnepli

Rengeteg ünnepséggel emlékeznek meg Oroszországban az első műhold ötven évvel ezelőtti fellövéséről.

1957. október 4-én jutott el az űrbe az első ember alkotta szerkezet, az akkor a Szovjetunióhoz, ma Kazahsztánhoz tartozó Bajkonurból indulva.

Sokak szerint ez egyike a történelem legfontosabb eseményeinek, ami egyben megnyitotta az űrversenyt a Szovjetunió és az Egyesült Államok közt. Kezdetben a szovjetek tettek szert előnyre, hiszen a szputnyik fellövését követően Jurij Gagarin volt az első ember, aki eljutott a világűrbe, és a szovjetek hajtották végre az első űrsétát is. Az amerikaiaknak 1969-ben sikerült visszavágniuk, amikor Neil Armstrong a Holdra lépett.

A szovjet vezetés csak a szputnyik fellövése után több nappal jött rá az esemény jelentőségére, ekkor persze a propagandagépezet alaposan kihasználta. Ettől függetlenül az emberek a világ minden részén lelkesen nézték az éjszakai égen fénylő pontot - amelyről ma már tudjuk, hogy nem is a szputnyik, hanem a hordozórakéta második fokozata volt.

"A szputnyik fellövése legalább olyan jelentős lépés az emberiség számára, mint Amerika felfedezése. Az ember elkezdte a Földön túlra kiterjeszteni az életterét" - fogalmazott Jurij Karas, az orosz űrprogram egyik munkatársa.

Az évforduló kapóra jön az orosz űrkutatás számára is, amely a Szovjetunió megszűnését követő hosszú pangás után az utóbbi években ismét több pénzt kap. Ugyan az egy évtizedre elosztott mintegy 2.100 milliárd forintnak megfelelő összeg eltörpül a NASA költségvetéséhez képest, az oroszok mégis azt tervezik, hogy embert küldenek a Marsra. Egy szakértő szerint ez akár már 2020-ban megtörténhet.

Címlapról ajánljuk
Nincs tovább: megvan az április 12-i választás végleges eredménye

Nincs tovább: megvan az április 12-i választás végleges eredménye

Befejeződött az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak összeszámolása. A százszázalékos feldolgozottság alapján a Tisza Párt 141 képviselőt, a Fidesz–KDNP 52, a Mi Hazánk pedig 6 képvisleőt küldhet az Országgyűlésbe. A végeredmény végleges, de jogerőre csak később emelkedik.

Nagy a szakadék a legolcsóbb és a legdrágább települések között – ingatlanárak az agglomerációban

Az elmúlt hónapokban Budapest környékén jelentősen erősödött a kereslet a családi házak iránt, amelyek kevésbé drágultak a panel- és téglalakásokhoz képest – mondta az InfoRádióban a zenga.hu elemzési vezetője. Futó Péter ugyanakkor megjegyezte, hogy árakban és az alapterületet illetően is nagy különbségek vannak az agglomeráció keleti és nyugati része között.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mutatjuk a jeleket: gigantikus cunami fenyegeti Donald Trump hatalmát – Megállítható még a sorscsapás?

Mutatjuk a jeleket: gigantikus cunami fenyegeti Donald Trump hatalmát – Megállítható még a sorscsapás?

Miközben az iráni háború következtében a benzinárak emelkednek, Donald Trump népszerűségi mutatói pedig zuhanórepülésben vannak, egyre több szó esik a közeledő félidős kongresszusi választásról – pontosabban arról, hogy novemberben az amerikai választók mekkora büntetést róhatnak arra a Republikánus Pártra, amely 2024-ben a béke jelöltjeként beállított Trumppal a megélhetési gondok enyhítését ígérte, most viszont épp egy általa indított háború fokozhatja az inflációt. A republikánus elnök lesújtó megítéléséről korábbi cikkeinkben részletesen írtunk, így érdemes egy pillantást vetni a másik oldalra is. A demokraták képesek lesznek megragadni a lehetőséget, ami eléjük tárul a képviselőház és akár a szenátus megfordítására? Annyit elárulhatunk előre, hogy a kép vegyes, hisz nekik is van miért aggódniuk, de egy jelentős kapaszkodónak azért örülhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×