Infostart.hu
eur:
388.8
usd:
336.9
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Koalíciós vita a terror elleni fellépésről Németországban

Németországban a hatóságok úgy vélik, hogy a múlt héten terrorizmus gyanújával letartóztatott három ember szeptember 11-én készült merényletek végrehajtására.

A 2001 szeptemberében a New York-i Világkereskedelmi Központ ellen elkövetett támadás évfordulója és a múlt heti őrizetbe vételek erősen megosztják a kormányt a nemzetközi terrorizmussal szemben folytatott küzdelem módszereit illetően.

A kormányban részt vevő Szociáldemokrata Párt szerint éppen az eddigi terrorelleni intézkedéseknek köszönhetően sikerült időben elfogni az erőszakra készülő három férfit.

Kereszténydemokrata partnereik viszont csakis újabb szigorítások esetén tartják szavatolhatónak a szélsőséges eszmékből fakadó bűncselekmények megelőzését.

A szociáldemokrata igazságügy-miniszter legfeljebb arra lenne hajlandó, hogy a pokolgép előállításához használható vegyszereket kizárólag névre szóló engedéllyel lehessen árusítani.

A kereszténydemokrata belügyminiszter viszont az informatikai biztonságot szorgalmazva kitartóan sürgeti, hogy a nyomozószervek számára szükség esetén bírói végzés nélkül is tegyék lehetővé az on-line házkutatást.

A keményvonalas bajor tartományi belügyminiszter, Günter Beckstein olyan törvénymódosítást sürget, amelynek értelmében azon embereket is vád alá helyezhetnének akik német földön még nem követtek el bűncselekményt, azonban szélsőséges szervezetek külföldi táborában terrorista-kiképzésben részesültek.

A német alkotmány az erőszak szándékát még nem tekinti üldözendőnek. Az ellenzék az újabb szigorítások tervét diktatórikus intézkedésnek minősítette és elutasította.

A lakosság körében nem tapasztalható ekkora megoszlás, ugyanis a múlt héten végzett felmérések szerint a megkérdezettek közel háromnegyed része helyeselte az on-line házkutatások engedélyezését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×