Infostart.hu
eur:
388.6
usd:
336.8
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Meciar: A magyaroknak kellene bocsánatot kérniük

A szlovákiai kormányban részt vevő Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnöke szerint Pozsonynak nincs oka bocsánatot kérni a szlovákiai magyarságtól az őket 1945 és 1948 között ért jogfosztások és üldöztetések miatt.

Vladimír Meciar pártja országos vezetésének ülésén azután beszélt erről, hogy az ellenzéki Magyar Koalíció Pártja pénteken bejelentette: közös megbékélési dokumentum elfogadását javasolja a szlovák parlamentnek és a magyar Országgyűlésnek.

Az MKP tételesen felsorolta azt a három-három pontot, amiért a felek kölcsönösen bocsánatot kérhetnének egymástól.

Vladimír Meciar reagálásában úgy fogalmazott, hogy a magyaroknak kellene egyenként bocsánatot kérniük Szlovákiától az 1938-as és az 1968-as megszállás miatt. A szlovák politikus hozzátette: a Benes-dekrétumok a második világháború következményei, és ez az időszak már lezárult.

A Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetőinek poprádi ülésének fő témája a szlovák-magyar kapcsolatok fejleményeinek elemzése volt.

Aggodalmak a Magyar Gárda miatt

Szlovákia aggódik a Magyar Gárda megalakulása miatt. Erről a szlovák külügyminiszter tájékoztatta magyar kollégáját az uniós külügyminiszterek portugáliai tanácskozásán kért négyszemközti találkozón.

Göncz Kinga közlése szerint Ján Kubis azt mondta: a magyar kormány reakcióját megfelelően erősnek és egyértelműnek találták a Magyar Gárda ügyében, de Szlovákia számára nem megnyugtató a köztársasági elnök és a Fidesz reakciója.

A Magyar Gárda 56 tagja augusztus 26-án tette le az esküt a budapesti Szent György téren. A szervezet elnöke Vona Gábor, a Jobbik vezetője. A parlamenti pártok elítélték a testület megalapítását, a Fidesz ugyanakkor úgy vélte: a kormány hisztériát keltett az ügyben.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×