Bár a sárospataki kötetek jó pár nappal megelőzték az orosz elnököt, és visszatérésük nem kevés pénzébe került a magyar államnak, a Vremja Novosztyej a nemzeti ereklye visszaadásáról, mint Magyarország számára történelmi jelentőségű eseményről ír.

A Nyezaviszimaja Gazeta a gazdasági lehetőségekkel foglakozik és azt írja: Moszkvában arra számítanak, hogy az egykori tankok helyett most orosz nagyvállalatok és bankok vonulhatnak be Budapestre és Prágába.

"Magyarország és Csehország kulcsfogyasztói az orosz energiahordozóknak Közép-Európában, az orosz elnök pedig segít az orosz vállalatoknak a terjeszkedésben a KGST és a Varsó Szerződés egykori tagállamainak piacán" - fejtegette a Nyezaviszimaja, megemlítve, hogy Putyinnal Budapestre tart Vagit Alekperov Lukoil-vezér is.

A Rosszijszkaja Gazeta szintén a gazdasági vonalat hangsúlyozva azt írta, hogy a Gazprom kész hatalmas föld alatti gáztározókat építeni Magyarországon egész Európa ellátásbiztonságának javítására. Az orosz kormánylap azt feltételezi: erről már Putyin látogatás alatt megállapodást írhatnak alá.

A politikai és társadalmi kapcsolatokat elemezve a Rosszijszkaja Gazeta úgy véli: Oroszország viszonya Magyarországgal és Csehországgal már elérte az összeurópai színvonalat. Budapesttel és Prágával előbb sikerült lezárni a múltból megmaradt vitás kérdéseket, mint a volt szocialista tömb más országaival.

Az NTV tévécsatorna budapesti tudósításában ugyancsak az orosz üzleti terveket emelte ki, s egyben felidézte a közös múltat is, bemutatva a nagytétényi szoborparkot, benne a Gellért-hegyről áthelyezett szovjet katonával.