Az Európai Parlament által elfogadott javaslat a jelenleginél jóval nagyobb szabadságot biztosít a legtöbb szolgáltatás külföldi gyakorlására, de kisebbet annál, amilyet a régi uniós tagországok, illetve az új tagállamok szerettek volna elérni.

Az eredeti javaslatban még az szerepelt, hogy a külföldön szolgáltatóra csak saját hazájának szabályai vonatkozzanak, ezt azonban olyan megfogalmazással váltották fel, amely a fogadó állam számára is nagyobb ellenőrzést biztosít. A javaslatot az Európai Bizottságnak, illetve a tagországok kormányainak is el kell fogadniuk.

Előzmények

A két nagy párt által hosszas tárgyalások után tető alá hozott kompromisszumos tervezet bár nem nevezi néven, de tulajdonképpen a származási ország elve alapján enged hozzáférést a tagállamok szolgáltatóinak a többi uniós tagország piacához, miközben többé-kevésbé világosan megnevezi azokat a hivatkozási alapokat, amelyek alapján a fogadó ország hatóságai korlátozhatják a szabad szolgáltatásnyújtást.

Az új tagállamokat különösen irritáló két hivatkozási alap törléséért cserébe az új tagoknak le kell mondaniuk egy másik, Malgorzata Handzlik lengyel képviselő által előterjesztett módosító indítványról, amely annak szavatolására irányult, hogy a tagállamok semmilyen módon ne korlátozhassák a szolgáltatások nyújtására ideiglenesen kiküldött dolgozók foglalkoztatását.

Szájer szerint tyúklépés

Szájer József, az Európai Parlament néppárti frakciójának tagja kudarcnak nevezte, és tyúklépésnek minősítette a megszavazott irányelvet.

A politikus az InfoRádiónak azt mondta: bízik benne, hogy a magyar kormány keményebben képviseli a kis-, és középvállalkozók érdekeit, mint az Európai Parlament szocialista frakciójának magyar képviselői.