Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Chirac atomfegyvert csörtet

Franciaország fenntartja magának a jogot arra, hogy nukleáris csapást mérjen bármely országra vagy regionális hatalomra, amely terrorista támadást hajt végre francia földön - mondta csütörtökön Jacques Chirac francia államfő.

Az elnök a francia nukleáris elrettentéssel foglalkozó beszédében, egy Brest közelében lévő tengeralattjáró-támaszponton kijelentette: Párizsnak készen kell állnia arra, hogy kemény válaszcsapást mérjen minden olyan ellenséges hatalmi központra, amely terrorista támadást intéz vagy tömegpusztító fegyvert vet be Franciaország ellen.

Chirac beszédében hangsúlyozta a nukleáris elrettentés szükségességét. Szavai szerint Franciaország úgy fejleszti nukleáris erőit, hogy készen álljon a rugalmas válaszra minden fajta fenyegetéssel szemben.

Kijelentette: "mindazon országok vezetőinek, amelyek tömegpusztító fegyverek bevetését veszik fontolóra Franciaország ellen, tudatában kell lenniük, hogy megfelelő és határozott válaszra számíthatnak." A válasz - fogalmazott az elnök - "lehet hagyományos, de más jellegű is", azaz történhet atomfegyverrel is.

A francia államfő utalt arra, hogy adott esetben célzott nukleáris csapásról lehet szó, s ebből kiindulva - a célzott csapások lehetővé tétele érdekében - alakították át a francia nukleáris erőket és csökkentették az atom-tengeralattjárókon elhelyezett nukleáris robbanófejek számát.

A Chirac által mondottak megfigyelők szerint változást jelentenek Párizs eddigi nukleáris stratégiájában. A nukleáris erő bevetése szempontjából Franciaország mindeddig az ország területi egységének, szuverenitásának és lakosságának védelmét tekintette "létfontosságú érdeknek".

Az elnök beszédében most azonban első alkalommal történt utalás egy esetleges terrortámadásra adandó nukleáris válaszcsapásra, noha Chirac nem tett említést semmifajta Franciaország elleni konkrét fenyegetésről.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×