Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Chirac atomfegyvert csörtet

Franciaország fenntartja magának a jogot arra, hogy nukleáris csapást mérjen bármely országra vagy regionális hatalomra, amely terrorista támadást hajt végre francia földön - mondta csütörtökön Jacques Chirac francia államfő.

Az elnök a francia nukleáris elrettentéssel foglalkozó beszédében, egy Brest közelében lévő tengeralattjáró-támaszponton kijelentette: Párizsnak készen kell állnia arra, hogy kemény válaszcsapást mérjen minden olyan ellenséges hatalmi központra, amely terrorista támadást intéz vagy tömegpusztító fegyvert vet be Franciaország ellen.

Chirac beszédében hangsúlyozta a nukleáris elrettentés szükségességét. Szavai szerint Franciaország úgy fejleszti nukleáris erőit, hogy készen álljon a rugalmas válaszra minden fajta fenyegetéssel szemben.

Kijelentette: "mindazon országok vezetőinek, amelyek tömegpusztító fegyverek bevetését veszik fontolóra Franciaország ellen, tudatában kell lenniük, hogy megfelelő és határozott válaszra számíthatnak." A válasz - fogalmazott az elnök - "lehet hagyományos, de más jellegű is", azaz történhet atomfegyverrel is.

A francia államfő utalt arra, hogy adott esetben célzott nukleáris csapásról lehet szó, s ebből kiindulva - a célzott csapások lehetővé tétele érdekében - alakították át a francia nukleáris erőket és csökkentették az atom-tengeralattjárókon elhelyezett nukleáris robbanófejek számát.

A Chirac által mondottak megfigyelők szerint változást jelentenek Párizs eddigi nukleáris stratégiájában. A nukleáris erő bevetése szempontjából Franciaország mindeddig az ország területi egységének, szuverenitásának és lakosságának védelmét tekintette "létfontosságú érdeknek".

Az elnök beszédében most azonban első alkalommal történt utalás egy esetleges terrortámadásra adandó nukleáris válaszcsapásra, noha Chirac nem tett említést semmifajta Franciaország elleni konkrét fenyegetésről.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×