A kínai külügyminisztérium szóvivője azt mondta: van esély a válság rendezésére, arra azonban nem válaszolt, támogatja-e a távol-keleti ország, hogy az ügyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé utalják. Kína a BT öt állandó, vétójoggal rendelkező tagjának egyike.

Közben Irán közölte: hajlandó folytatni a tárgyalásokat Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Németországgal, de továbbra is elutasítja az ENSZ BT bevonását az ügybe.

Egy neve elhallgatását kérő brit külügyminisztériumi tisztségviselő azt mondta: Nagy-Britanniának továbbra is meggyőződése, hogy szükséges az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalni az iráni atomdossziét, de ez nem jelentené automatikusan büntetőintézkedések bevezetését.

Az európai uniós trojka lemondta az iráni tisztségviselőkkel szerdára tervezett találkozót - tette hozzá. A tisztségviselő értelmetlennek tartotta a találkozót, mivel szerinte maguk az irániak teremtettek olyan feltételeket, amelyek lehetetlenné teszik a további tárgyalásokat.

Az orosz külügyminiszter ezzel egyidőben Moszkvában kijelentette: szankciókkal nem lehet megoldani az iráni nukleáris program miatti vitát. Szergej Lavrov úgy vélte, hogy a legfontosabb dolog az atomsorompó-szerződés sérthetetlenségének garantálása.

A nyugati nagyhatalmak azzal vádolják Teheránt, hogy atomfegyver kifejlesztésén dolgozik, míg Irán azt állítja: nukleáris programja békés célú.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország már a múlt héten javasolta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vigye az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé az iráni atomprogram ügyét.