Sűrű volt az elmúlt hetünk, mint a bakter levese. Magyar Péter szerint megvan az Orbán-kormány öszödi beszéde, Dobrev Klára a Facebookon bejelentette Gyurcsány Ferenc lemondását minderről, az ukránok magyar kémekről, a magyarok ukrán kémekről posztolnak látványos videókat. Van pápánk, és hétfő reggelre kiderült, hogy van egy amerikai–kínai vámmegállapodás is, 90 napra felfüggesztették a durva vámokat. Mi az, ami ebből fontos?

Mráz Ágoston Sámuel: Minden.

Minden?

Mráz Ágoston Sámuel: Szerintem.

Egyszerre, egyöntetűen? Ugyanannyira?

Mráz Ágoston Sámuel: Ha egy politológust kérdez, az elfogult, minden rezdülést érdekesnek tart, de szerintem itt nem szakmai hiúságról van szó, csupán. Ezek hihetetlenül fontos fejlemények, világgazdasági hatása van a vámmegállapodásnak, a pápa 1,4 milliárd katolikusnak a vezetője, Gyurcsány Ferenc távozására pedig vannak, akik már két évtizede várnak.

Böcskei Balázs: Politológusi felfogásunkban vita lesz Ágostonnal, mert szerintem az a politológus, aki a releváns meg a nem releváns között, akár a történeti tények felhasználásával, vagy a tapasztalat felhasználásával, tud különbséget tenni. Abból a felsorolásból, ami az előbb elhangzott, én Gyurcsány Ferenc visszavonulásának tulajdonítok jelentőséget. A vámmegállapodásnak annyiban, hogy nem történt megállapodás, csak felfüggesztés, és tán a pápa az, aminek még van jelentősége.

Mráz Ágoston Sámuel: Akkor minek nincs?

Böcskei Balázs: A Magyar Péter által öszödi beszédnek címkézett hangfelvételnek, azt hiszem, hogy nincs jelentősége, már egyébként ma sincs jelentősége, függetlenül attól, hogy mi történt azon a csütörtöki napon még a Momentummal, nem tudom, talán a felkonferálásban ez nem volt benne.

Ők még csak fontolgatják.

Böcskei Balázs: Akkor én kiegészítem a nem releváns témák sorát: ezek közé tartoznak a Momentum belső vitái, vagy pszeudovitái.

Azt mondják, hogy nem kéne elindulni 2026-ban, el kéne állni a Tisza útjából.

Mráz Ágoston Sámuel: Ezt mondta a volt elnök.

Majd ezen a héten fognak dönteni, de állítólag ennek lehet többsége. Foglalkozzunk vele, ne foglalkozzunk vele, vagy annyira kevesen vannak, hogy nincs semmi értelme?

Mráz Ágoston Sámuel: Szerintem a nagy képbe azért beleillik, a pártrendszer átalakul Magyarországon, és ebből a szempontból az ilyen apró eseménynek is lehet jelentősége, letisztul a kép. Van még néhány olyan párt, amelynek el kell döntenie, hogy melyik pólushoz csatlakozik, vagy éppen felszámolja magát.

Böcskei Balázs: A politológus hallgatók számára lesz tanulsága a Momentum visszalépésének. A pártnak már korábban is jellegzetessége volt, hogy a benne lévő szereplőknek a képviselet, a felhatalmazás, a harc, a küzdelem, az öndefiniálás és önidentifikáció folyamatosan deficiteket, problémákat és kihívásokat okozott. A Momentumon most már egyre inkább látszik, hogy individuális projekt volt, mégpedig sok jó szándékú, ámde individuális érintettségű fiatal összeállásának, hiszen abban a pillanatban, amikor a politikai térben már ezek az individuumok nem tudnak érvényesülni, nem is tartják fontosnak a képviselet problematikáját.

Azt mondják, hogy mi jó egyetemeket végeztünk, beszélünk nyelveket, el fogunk boldogulni a szabad piacon, nem úgy, mint az országgyűlési képviselők nagy többsége, aki sose dolgozott.

Böcskei Balázs: Kicsit úgy látom, hogy a politikai piacot munkaerőpiacként értelmezték, ez most interpretálásra is került, de ez nagyon látszott az elején is. Ezt politológus hallgatóknak, akik majd politikával kezdenek el foglalkozni, nagyon jól fogja majd szemléltetni, hogy figyeljenek azokra a jelekre, amikor valaki üzleti, individuális nyelvet használ a politika piacán, mert annak, hogy is mondjam, a túlélőképessége, a versenyképessége, hogy én is egy gazdasági kifejezést éljek, korlátozott lesz.

Beszéljünk a Demokratikus Koalícióról! Annak van-e jelentősége, hogy Gyurcsány Ferenc mindenből való visszavonulását Dobrev Klára a Facebookon jelentette be, és a végén azt is mondta, hogy egyébként elválnak?

Mráz Ágoston Sámuel: Szerintem az ilyen technikai részleteknek nincs jelentőségük, de Gyurcsány Ferenc visszavonulásának a jelentőségét kár lenne alábecsülni. Az én szememben a DK megújulásának lehetőségét rejti magában. Egy DK 2.0, Gyurcsány Ferenc pártja Gyurcsány nélkül, egy baloldali pólus, ahova csatlakozhatnak azok a politikusok, akiket Magyar Péter megpróbál kiszorítani a politikai osztályból. Magyar Péter egyik fontos állítása, hogy korábban mandátumot viselő személlyel nem kíván együttműködni, legalábbis a listaállításnál és az egyéni jelöltállításnál. Ezek az emberek már régóta keresik, hogy mi lehet számukra a jövőkép, és ezt hívták a belvárosi nyelvezetben Duna-pártnak. Én elképzelhetőnek tartom, hogy ez a Duna-párt végül a DK 2.0 lesz, és az is jól látható, hogy Gyurcsány Ferenccel a DK 1.0 tartósan 5 százalék alatt volt, Dobrev Klárával meg kap egy esélyt arra, hogy öt százalék feletti párt legyen. Nagyon bonyolult, hogy kinek jó ez, kinek nem jó. Az első reakciók a Fidesz oldaláról nagyon optimisták voltak, hogy végre sikerült Gyurcsány Ferencet nyugdíjazni, és Magyar Péterre rámutattak, hogy ő az új Gyurcsány Ferenc, Magyar Péter pedig azt mondta, hogy már megbukott az egyik régi, meghatározó személye a magyar politikának, így tovább. Szerintem mind a két állítás vitatható stratégiai értelemben. Valójában a Fidesznek egy 4,9 százalékos DK lenne a legjobb. Minden olyan DK-verzió, ami 5 százalék fölött van, az a Tisza Párttal való koalíciókötésnek a kockázatát rejti magában a Fidesz szempontjából. Magyar Péternek pedig az lett volna a legjobb, ha a DK egy 0 és 1 százalék közötti párt vagy megszűnik, mint a Momentumról előbb ezt kibeszéltük, mert az ő stratégiája egy ellenzéki gyűjtőpárt megszervezése volt, ami a teljes ellenzéket, minden kormánykritikus szavazót lefed. Ha a DK-val bármilyen együttműködésre kényszerül, az legalábbis stratégiamódosítást jelent a számára. Valójában sem a Fidesz, sem a Tisza Párt nem örülhet ennek a fejleménynek abban az esetben, ha a DK 2.0 elhiteti a közvéleménnyel, hogy egy öt százalék fölötti párt.

Böcskei Balázs: Gyurcsány Ferenc távozásával egy gondolattermelő politikus távozik. A gondolatokkal lehetett vitatkozni, egyetérteni, azokat elutasítani, de olyan politikus lép hátrább vagy lép ki a politika teréből, akinek volt valamilyen felfogása, amihez képest lehetett felvenni pozíciókat, vitába szállni, azonosulni vele államról, politikáról, utóbbi időszakban kereszténységről és a nemzetpolitikai közösség viszonyáról, Kádár-rendszerről, a baloldal örökségéről és megannyi más témáról.

Nem spórolta meg a gondolkodást.

Böcskei Balázs: Ez így van, de azért politikusról van szó. Mi úgy tanultuk, szerintem, mind a hárman, meg a hallgatók nagyon jelentős része is, vélhetően, hogy a politika valamilyen gondolatra épül, ami egy elrugaszkodás. Azt, hogy ő kilépett, lehet természetesen a kárörvendés vicces politikai műfajában tenni, de egy politikai közösség számára sosem jó, ha gondolattermelő politikusokból kevés van. Márpedig a mai magyar politikai térben gondolattermelő politikusból vagy gondolattal bíróból, ami nem azt jelenti, hogy más nem végzi jól a munkáját, ma kevés van Magyarországon. Dobrev Klára mutatja ennek a jeleit, de nyilvánvalóan az elmúlt időszakban alapvetően Orbán–Gyurcsány-korszakról beszélhetünk. A másik, amit én is lehetőségnek látok. Ma van az a sokaság, ez nem 50 ezer ember, hanem még jó pár százezres sokaság, amely bár kormányváltó attitűddel, szándékkal, akarattal bír, de nem akar vagy nem tud jelen esetben Magyar Péterre szavazni, és erre jó oka van, hiszen mindent tud Magyar Péterről, és magukról is jó esetben mindent tudnak. Ezek zöld szavazók, baloldali szavazók, liberálisok, kevésbé politikai elkötelezettek, akik vagy Magyar Péter politikai stílusával, vagy Orbán-kompatibilis jobboldali gondolkodásával nem tudnak együtt menni, de kormányt akarnak váltani. Ők most kaptak egy lehetőséget, hogy lehet úgy is szavazni, hogy a kormányváltó attitűdjüket, identitásukat nem kell felülírni.

Mráz Ágoston Sámuel: A mi kutatásaink szerint ez egy 10-12 százaléknyi aránya az aktív szavazóknak, ez egy komoly tábor, ebbe belefér az 5 százalék fölötti eredmény, de azért azt is tegyük hozzá, hogy ez egy sokszínű tábor, tagjai nem mind potenciális DK-szavazók, csak a DK-nak egy piaci rést jelent, amit kihasználhat.Ha felbukkannak olyan emberek, akiket már látunk, mondjuk Jakab Péter, aki bejelentkezett, Komjáthi Imre, a kevésbé informáltak kedvéért az MSZP társelnöke, vagy mondjuk Karácsony Gergely, aki legalábbis a nyilvánosság előtt a Tisza Párttal konfliktusban van, és korábban, 2024-ben még a DK támogatását élvezte, és híressé vált a mondása, hogy unikumfogyasztásra sarkallja, ha Gyurcsány Ferenccel kell együttműködnie. Egy ilyen, ismertebb személyeket felsorakoztató pártnak, szerintem, reális esélye van az 5 százalék fölötti eredményre.

Hogy fogja tudni megteremteni Dobrev Klára az érzelmi azonosulást a DK híveivel? A DK-ról azt tanultuk, hogy ez Gyurcsány Ferenc pártja a semmiből hozta létre.

Böcskei Balázs: Szerintem ez már megtörtént. A Demokratikus Koalíció a sikereinek a jelentős részét Dobrev Klárának köszönheti. A 2019-es EP-választás egy Dobrev-projekt. Az előválasztásra úgy szokás emlékezni, hogy Márki-Zay Péter nyerte, helyesebben az első fordulóban Karácsony Gergelyt és Márki-Zay Pétert megverte és nagyon megverte Dobrev Klára. Plusz 2022 és 2024 között a Demokratikus Koalíció a kormányzóképességnek nemcsak látszatát, hanem valóságát fel tudta mutatni az árnyékkormány kapcsán. Most persze visszaemlékezhetünk, hogy mennyire bagatellizáltuk az árnyékkormányról való beszélgetéseket, most, amikor semmilyen értelemben nem tartalmi kérdésekről szól a politika, mennyire hiányzik, hogy tudjunk beszélni az árnyékkormányok közpolitikai állításairól.

A közpolitikai állítások azok voltak, hogy minden nap jött három SMS minden szerkesztőségnek, meg egy e-mail, hogy miről, mit gondolnak. Soha sehol nem jelentek meg egyébként.

Böcskei Balázs: A dolog dramaturgiai formája tűri a vitát, valóban. Az az érzelmi azonosulás, ami a kérdés mögött van, megtörtént a DK-soknál. A DK-sok valóban Gyurcsány Ferenchez kötődnek, de még jobban kötődnek ahhoz, amit Dobrev Klárától már megkaptak élményben.

Tehát hogy győztek már valamikor?

Böcskei Balázs: Vele győztek.

Mráz Ágoston Sámuel: Az árnyékkormányt én egy kudarcos projektnek látom. Ha azt a feladatot várjuk el tőle, hogy elhitesse a DK-ról, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, ami akár kormányra is kerülhet, mert árnyékkormányt ilyen politikai erők szoktak fölállítani, azt mondhatnám vicces kedvvel, hogy az árnyékkormány árnyéka volt önmagának. Ebből a szempontból nem jött be, de abból a szempontból, hogy Dobrev Klára ismertségét építse, csatlakozom Balázshoz, működni látszott a projekt. 2019-ben, 2024-ben is Dobrev Klára volt az arca a DK EP-kampányainak. Hosszú előkészítő folyamat sejlik föl az elemző előtt, sőt, még a 2010 előtti világból az ember emlékszik arra, hogy föl-fölbukkantak olyan hírek, hogy Dobrev Kláráé a jövő, akkor még csak hivatásos feleség volt, és Dobrev Klára ezt akkor még cáfolta, aztán szép lassan, ha végignézzük egy kicsit távolabbról a fejleményeket, belépett, megjelent, élére állt, ismertté vált és felkészült erre a szerepre. Én azt gondolom, hogy ma már ismertségi problémája Dobrev Klárának semmiképpen sincsen.

Politológusi elemzési kérdés az, hogy Gyurcsány Ferencet távol lehet-e tartani a magyar politikától? Vagy távol akar-e maradni valóban a magyar politikától?

Mráz Ágoston Sámuel: Szerintem fantázia kérdése, hogy ki mit gondol Gyurcsány Ferenc türelméről és visszafogottságáról. Sok jó idézet kapcsolódik az ő nevéhez. Az egyik, hogy most kiváló könyveket fog írni a baloldalról. Tehát én a Balázs által sajnált gondolatgazdag Gyurcsány Ferenc távozását, ilyen értelemben, nem érzem véglegesnek, szinte biztos vagyok benne, hogy egy könyvvel meg fog jelenni, és tematizálni akarja a magyar baloldal helyzetét a XXI. század negyedénél. Ilyen értelemben, szerintem, nem kell lemondanunk Gyurcsány Ferencről. Mint politikai stratégáról viszont, minden jel szerint igen.

A Magyar Szocialista Párt és a DK viszonya vajon milyen lehet Dobrev Klára irányítása alatt?

Böcskei Balázs: Ezt nem tudhatjuk. Az, hogy milyennek kell lennie, arról meg nem biztos, hogy kell lenni véleményünknek, de nekem lesz. Szerintem a Demokratikus Koalíció akkor teszi a legjobbat magával, ha távol tartja a Magyar Szocialista Pártot magától. Ez látszott egyébként az önkormányzati választás és az EP-választás közös listás projektje kapcsán, az látszik, hogy a Magyar Szocialista Párt nem hoz szavazókat. Lehet, hogy illeszkedési, meg személyközi viszonyaik és problémáik is vannak, de azokat az emberek felül szokták írni a politikai haszon érdekében, egyszerűen a Magyar Szocialista Párttól való együttműködés az ma már senkinek nem hoz, sőt inkább visz. A Magyar Szocialista Párt egy beárazott projekt, egy olyan márka, ami kimerült, olyan termék, ami ott van a polcon, de senki nem akarja levenni. És ezt minden jó szándék mellett mondom, mert az ember tiszteli azokat, akik politikusként ott voltak az elmúlt harminc évben, szemben a momentumosokkal, a Magyar Szocialista Párt nyert választásokat, szemben a jobbikosokkal és a több, mára már influenszerré váló egykori pártelnökkel, ők nyertek választást. A tisztelet mint politikatörténeti képző kijár a Magyar Szocialista Pártnak, de a pártnak nincsen jövője. Ezért minden olyan politikai szereplő, aki hozzáilleszkedik akár nevében, hangulatában, aurájában, személyközi viszonyaiban egy olyan projekthez, amit az emberek nem akarnak levenni a polcról, az a megújulást, meg azt az újragondolást, amit Dobrev Klára maga is hirdet, biztos, hogy beárnyékolná.

Mráz Ágoston Sámuel: Szerintem sincsen nagyon nagy zsarolási potenciálja az MSZP-nek, az az üzenet, hogy a baloldal egyetlen pártja a DK. Dobrev Klára első videójából az az üzenet mindenképpen átjött, hogy ő a baloldaliságát ki akarja emelni, és az egyetlen baloldali pártnak tartja az övét. Lejobboldalizta a Tisza Pártot is, ez hozzátartozik, szerintem, ahhoz, hogy egyesíteni tudja ezeket a pártokat. Nagyon nagy, nem tudom én, befutó listás helyet kínálni nem tud, hiszen a DK sorsa is kérdéses, de az, hogy ne legyen még két-három másik, magát baloldalinak nevező párt, ahhoz fűződhet érdeke a DK-nak. Ezt a 2024-es EP-választáson megtette egyébként, akkor a Párbeszéd és az MSZP ott volt. Én ezt tartom logikus fejleménynek. Nehezebb a dolog, hogy a Tisza Párt és a DK között mi az együttműködés. Az idézett videóban Dobrev Klára támadta a Tisza Pártot, miközben Gyurcsány Ferenc egyik utolsó emlékezetes, stratégiai jelentőségű kijelentése arról szólt, hogy a DK koalíciós partnere akar lenni a Tisza Pártnak, ami egyébként logikus lenne.

Jó, de le is gyávázta Magyar Péter.

Mráz Ágoston Sámuel: Le is gyávázta Magyar Pétert. Dobrev Klára mintha ezt az utóbbi irányvonalat követné, és élesen próbálta támadni a jobboldaliságát Magyar Péternek. Viszont arra a kérdésre még választ kell adnia Dobrev Klárának, és ez egy igazi stratégiai kihívás, hogy ha felállítják azt a bizonyos 106 egyéni jelöltet, akkor ő azt kéri-e a saját választóitól és potenciális támogatóitól, hogy egyéniben támogassák a mostani jelek szerint nem túl esélyes DK-s jelölteket, vagy pedig mégiscsak a Tisza Párt indirekt támogatását kéri az egyéni szavazatok kapcsán. Számos kérdés van, amire majd Dobrev Klárának a nyilatkozataiból fogjuk megtalálni a választ, talán.

Böcskei Balázs: Azt mondja Ágoston, hogy támadás alá vette Dobrev Klára Magyar Pétert. Én nem így látom, hanem, hogy nevén nevezte. A politika azzal veszi kezdetét, hogy magamat definiálom és a politikai kihívókat, a politikai térkép szereplőit. Magyar Péter médiavédettségben van a szónak abban a tekintetében, hogy az, hogy ő egy jobboldali politikai szereplő és jobboldali politikai krédóval és jobboldali programpontokkal fellépő politikus lenne, az nincsen megnevezve, nincsen kimondva. Magyar Péter az Magyar Péter, miközben Magyar Péter definiálja magát jobboldaliként, leírja magát jobboldaliként, szimbolikájában képviseli magát jobboldaliként. Ő minden tekintetben távol áll attól, amit baloldalnak hívunk, de ő maga sem így tekint magára. A szavazói egy része természetesen baloldali, sokkal heterogénebb, de Magyar Péter maga nem az, mint akik támogatják. Dobrev Klára annyit csinált ebben a beszédében, hogy nevén nevezte azt, ami. Felhívva arra a figyelmet, hogy Magyarországnak van egy olyan forgatókönyve ma, hogy csak jobboldali pártok fogják dominálni az Országgyűlést vagy éppen a politikai teret, hozott egy példát is, mondván, még a Horthy-korszakban is voltak baloldali pártok az Országgyűlésben. Lehet azon gondolkozni, hogy a Horthy-korszaknál is rosszabb parlamentet akar-e Magyarországon az, aki plurális Magyarországban gondolkodik. Szerintem Dobrev Klára azt a munkát végzi el, amit már rég el kellett volna végezni valakinek. A DK egyébként tette, de eléggé ad hoc jelleggel. Nem az a furcsa, hogy Dobrev Klára ezt mondja, hanem hogy a világ, ami Magyar Pétert körbeveszi, s ami máskülönben nagyon akkurátusan figyelt a pártok közötti közpolitikai érzékenységbeli különbségekre és csuklóztatott politikusokat, hogy mennyire nem baloldaliak, mennyire nem liberálisok, most azt, hogy ő jobboldali, nem tartják problémásnak.

Mráz Ágoston Sámuel: Hadd vitatkozzam, mert szerintem ez a DK oldaláról szemlélve a világ, amit mondasz. Az, hogy két jobboldali pártról lenne szó a Fidesz és a Tisza Párt esetében, eléggé abszurd, de a DK szempontjából érthető leírása a helyzetnek, hiszen ő ki akarta emelni, hogy az egyetlen baloldali párt a DK. Valóban minden kutatás azt mutatja, hogy a DK népszerűségét messze meghaladó azoknak a társadalmi aránya, akik magukat baloldalinak tartják. Tehát ez a DK szempontjából logikus következtetés, de objektív igazságnak ne fogadjuk el.

Böcskei Balázs: Akkor nézzük meg!

Mráz Ágoston Sámuel: Az, hogy a Tisza Párt jobboldali, éppen úgy vitatható, mint ahogy a Tisza Párt baloldalisága is, természetesen. Az általunk jól ismert tengelyeket kell figyelembe venni, mert tartalmi, szakpolitikai kérdésben nem baloldali párt a Tisza Párt, természetesen. Az más kérdés, hogy tartalmi kérdésekben vajon a Fidesz jobboldali-e, mert a Fidesz valójában egy igazi néppárt, vannak baloldali, liberális és jobboldali politikai intézkedései is. Jómagam is szoktam baloldalizni a Tisza Pártot, ez egyszerűen annak a leírása, hogy ha a Fidesz jobboldali, amit előbb vitattam, akkor a Tisza Párt baloldali. A jobb- és baloldal nem tartalmi értelemben értendő Magyarországon, hanem az egyik oldal, másik oldal értelemben. Így megállja a helyét ez az értelmezés, de a DK szempontjából nézve az a logikus, hogy mindenki ellenünk van, és csak a Demokratikus Koalíció képviseli az igazi baloldaliságot. Izgalmasabb szerintem, hogy Magyar Péter hogyan reagált Gyurcsány Ferenc távozására, számomra meglepő volt. Az előbb említett ellenzéki gyűjtőpárt stratégiájába beleilleszkedhetett volna, hogy felszólítja a DK szavazóit, hogy jöjjenek át hozzá. De ezt a lépést elmulasztotta. Az a kérdés, hogy vajon Magyar Péter drukkol-e a DK sikerének, ami első hallásra furcsa lenne, hiszen ellenzéki gyűjtőpártot épít, vagy pedig Magyar Péter valójában örül annak, hogy van egy másik pólus, aki olyan szavazókat is megszólíthat, akik számára elérhetetlenek. Balázs is utalt rá, hogy vannak Magyar Péterrel szemben is kritikus, egyben kormánykritikus szavazók.

Lehet, hogy csak azt mondta, amit egyébként a fideszesek is hallani akarnak, hogy végre Gyurcsány Ferenc nincs a pályán.

Mráz Ágoston Sámuel: Oké, ez hirtelen felindulásból logikus lépés, de azóta elteltek napok, egy politikusnak reagálnia kellene arra, hogy éppen egy Sede Vacante, most így mondják újabban, van a Demokratikus Koalícióban. Akár meg is szólíthatta volna ezt a szavazótábort, hogy a kormányváltás érdekében álljanak be mögé, de ez mind elmaradt. Ebből én arra következtetek, hogy Magyar Péter stratégiailag nem biztos, hogy ellenérdekelt abban, hogy kétpólusú legyen az ellenzék.

Böcskei Balázs: Addig egyetértettünk, hogy tartalmi állításait, közpolitikai állításait tekintve Magyar Péter jobboldali állításokat tesz.

Mráz Ágoston Sámuel: Én ezt azonban nem mondtam.

Böcskei Balázs: Utána azt mondtad, meg kell néznünk a bal-jobb tengelyből is, és hogyha a Fidesz jobboldali, akkor ő baloldali. Egyetemi ember vagy, hogyha valaki azt adja be, hogy a politikai törésvonalak mentén, a társadalmi törésvonalak mentén ön szerint a Demokratikus Koalíció bal- vagy jobboldali párt-e, és ő odaírja mellé azt, hogy baloldali, és Magyar Péter neve mellé szintén azt írja, hogy baloldali, akkor te ötöst adsz erre. s azt mondod, a politikatudományi ismérveknek ez megfelelt, ugye?

Mráz Ágoston Sámuel: Szerintem ez nem az a színvonal, amit hoznunk kell itt, hogy egyetemen hogyan osztályozunk, mert ha úgy nézem, az adópolitikában például az ötmilliárd forint fölötti vagyonok megadóztatásának a követelése, ha tetszik, baloldali gondolat.

Böcskei Balázs: Egykulcsos adó, ráadásul csökkentett adókulccsal, talán még a Fideszhez képest is liberálisabb gazdaságpolitika irányába mutat, határon túli magyarok kérdése. Egy politikus esetében mindig a cselekvés számít. Magyar Péter az EP-ben folyamatosan vagy tartózkodik az ukrán kérdés kapcsán, vagy az EP-vel is szemben feszít, adott esetben az ukrán kérdésben. Nagyon hasonló a szavazási magatartása a kormányzó párthoz képest.

Mráz Ágoston Sámuel: De ezek taktikai lépések. Ebből ne következtess a Tisza Párt gondolkodására és Magyar Péter elköteleződésére.

Böcskei Balázs: A Tisza Párt, mint olyan, nem létezik, Tisza Párt nagyon nem létezik, Magyar Péternek van politikai gondolkodása, és abból a politikai cselekvésből ez nagyon jól következik. Én ebbe nem is merülnék bele, ebben akkor nem értünk egyet. Nagyon sajátos, és itt visszautalnék a gondolattermelés fontosságára a politikában, ahogyan Magyar Péter reagált a hírre. Amikor azt mondja, hogy azért jön ki Gyurcsány Ferenc visszavonulásának a híre, hogy rátakarjon az őszödi beszéd kérdésére, az felveti azt a kérdést, hogy szeretnénk-e abban a politikai valóságban élni, ahol a politikai valóság az azt jelenti, amit ez a politikai kommunikáció jelent. Elemzőként, kutatóként, politológusként, választópolgárként üvöltő hiányt látok a gondolattermelő politikusokkal kapcsolatban.

Le lehet ebből azt vonni, hogy szerinte a Fidesz és Gyurcsány Ferenc összejátszik azért, hogy őt háttérbe szorítsák?

Böcskei Balázs: Az a baj, hogy erről mi elkezdünk gondolkozni, de nem tudunk nem gondolkozni erről, hiszen az ellenzék vezető pártjának a képviselője mondja, az a furcsa, hogy az ő fejében ez így végigmegy. A Facebookon, amikor az ember posztot ír, nem kell automatikusan rányomni a gombra. Van idő, hogy átgondolja még egyszer, hogy amit ír, az elfogadható-e a komolyan vehetőség szintjén. Ő többszöri elgondolás után is arra jutott, hogy igen.

Mráz Ágoston Sámuel: De szerintem az az ő szempontjából ez érthető lépés.

Böcskei Balázs: Persze.

Mráz Ágoston Sámuel: Ő, ha ellenzéki gyűjtőpártot akar építeni, akkor mindenki ellenség a terepen, és az, hogy titkos összeesküvéseket vizionál, ebből a szempontból logikus, mindenki Fidesz-ügynök, aki nem az ő táborához tartozik. Ismételni tudom csak a gondolatomat, ezért nem értettem azt, hogy a DK szavazótáborát miért nem szólította meg Magyar Péter, de lehet, hogy ami késik, nem múlik.

Kell-e a kormánynak a gyurcsányozás politikáján, taktikáján, kommunikációján bármit változtatni attól, hogy Gyurcsány Ferenc háttérbe vonul? Vagy azt mondják, hogy a lényeg ugyanaz, ez megy tovább?

Mráz Ágoston Sámuel: Szerintem egy másodperc alatt megtörtént a váltás, azt mondták, hogy Magyar Péter az új Gyurcsány Ferenc, és nem lepődnék meg, ha ezt még sokszor hallanánk.

Böcskei Balázs: Szerintem eddig sem a Gyurcsány-kérdés strukturálta a magyar politikát. Eddig is akkora fény volt azon az emberen, akár újságírók, elemzők, véleményvezérek részéről, minthogyha egy olyan pártnak az elnökéről beszélnénk, akiről szól a politika. Gyurcsány Ferenc a baloldal politikusa volt, egy kétségkívül kifejezetten nem jó állapotban lévő baloldalnak a politikusa, az emberek jelentős része már nem gondolkozott Gyurcsány Ferencben, láttunk kutatásokat, amelyekben az elutasítottságának a csökkenése talán azzal volt összefüggésben, hogy kevésbé gondolkodnak róla az emberek. Az ő politikai kifutása, az az iránta való érdeklődés vagy figyelem folyamatos elmúlása volt. Ezért aligha fog működni az új Gyurcsány-kommunikáció, mert az az értelmezési kedv, hogy Gyurcsány Ferenc már nem létezik a választók fejében. Ha létezne, akkor Magyar Péter nem ezen a százalékon lenne. Ha össze lehetne gyurcsányozni bárkit, függetlenül attól, hogy milyen közel vagy távol van tőle, akkor nem itt lenne, akkor Karácsony Gergely például nem lenne főpolgármester, most mondtam még egy példát. Ez egy fáradt történet, és ez nem Magyar Péter története. Magyar Pétert könnyebb lesz összeorbánistázni egyszer, mint mondjuk összegyurcsányistázni.

Mráz Ágoston Sámuel: Gyurcsány Ferenc, szerintem, még a népszerűtlensége ellenére is mindig nagyon komoly médiavisszhangot tudott kiváltani. Azzal, hogy ne lett volna érdekes Gyurcsány Ferenc, akárcsak egy héttel ezelőtt is, erősen vitatkoznék. Tényezője volt a magyar politikának, de abban egyetértünk, hogy 95 százalék nem tervezett vele, és a maradék szavazott a Demokratikus Koalícióra. Viszont az nem légből kapott ötlet, hogy Magyar Péter és Gyurcsány Ferenc között párhuzamot állít föl a Fidesz, régóta folytatott építkezése a nagyobbik kormánypártnak. Az öszödi beszéddel vádolta meg maga a miniszterelnök Kollár Kinga európai parlamenti előadását, és itt nem a jelen Gyurcsány Ferencéről beszél a Fidesz ilyenkor, hanem a 15-20 évvel ezelőtti Gyurcsány Ferencről, aki ereje teljében az akkori ellenzéki szavazótábor meghatározó személye volt, mégis morális problémákba került, és kialakult egy olyan helyzet, amivel nem tudott mit kezdeni az egész ellenzék. Egy évtizeden keresztül sem lenyelni, sem kiköpni – így írták le a legtöbben Gyurcsány Ferenc és az ellenzéki szavazótábor viszonyát, és ha tetszik, akkor ebben is lehet majd egy hasonlóság Magyar Péter és az ellenzéki szavazótábor között. Ha például belegondolunk abba, hogy Magyar Péter kikap a 2026-os választáson, vajon akkor szeretni fogják-e még azok, akik csak taktikai szempontból szeretik, és azt látják, hogy ugyan a személyiségével vannak gondok, de legalább legyőzi Orbán Viktort. Ez a típusú szavazó egy választási vereség után hogyan fog reagálni? Lehet, hogy kialakul ugyanaz, ami Gyurcsány Ferenc esetében volt.

Van-e valami elképzelésük arról, hogy mi lesz a momentumos, hivatalban lévő politikusokkal, ha a Momentum úgy dönt, hogy nem indul el a következő választáson? Szépen, nyugodtan kitöltik a mandátumokat, és minden megy tovább? Technikai kérdés?

Mráz Ágoston Sámuel: Szerintem egyénfüggő, hogy ki hogyan tervezi a jövőjét, mert attól még, hogy a listán nincsenek rajta, reménykedhetnek abban, hogy egy kormányváltás esetén valamilyen funkcióban számítanak rájuk, pláne azok, akik ilyen áldozatot meghoznak. Én nem csupán autorista lépésnek gondolom Fekete-Győr András esetében a visszalépést, hanem a jövőbe való befektetésként.

Böcskei Balázs: Én elveszítettem ezek a politikusok iránt az egyébként sem tomboló érdeklődésemet, hiszen megszűntek politikusként létezni. Egy politikai közösségből az egyik azt mondja, hogy kommunikációs tanácsadó céget csinál egy másik nem induló országgyűlési képviselővel. A harmadik lemond az egyéni mandátumáról, amit a választóktól kapott. Orosz Anna, aki eddig a gyerekvédelmet tekintette referenciaügyének, naponta kaptam Reels-videókat a Facebookon, amelyekben ezzel foglalkozik. Most mi lesz azzal az üggyel? Akkor jön Fekete-Győr András, aki talán nem tudom, a pártalapítványnak az élére került. Politológusként nem tudok mit kezdeni ezekkel az emberekkel, hiszen nem politikusok. És az, hogy ott maradó politikusok esetleg megtalálják az önéletrajzuk továbbiírását azáltal, hogy belépnek a Tisza-adminisztrációba, ha kormányváltás lesz, vagy a Tisza világába, vagy azt gondolják, hogy ezeket a lépéseket majd meghálálja Magyar Péter, az nem emeli az érdeklődésemet. Egyvalakit viszont félreértenek, az pedig Magyar Péter. Magyar Péter jobboldali politikus. Ha az egykori liberális politikusok, akik egyébként, ha jól értem, akkor hozzá hasonlóan képesek politikai közösségeket minden indok nélkül megváltoztatni és változtatni a saját életükben, vagy a könnyebb ellenállás felé menni, Karácsony Gergellyel, Gyurcsány Ferenccel közösen indultak, úgy gondolják, hogy hirtelenjében Magyar Péter felismeri bennük a szövetségest, azt hiszem, hogy két dolgot értenek félre, Magyar Pétert és a világot.

Magyar Kétfarkú Kutya Párt? Önállóan fognak indulni a legutóbbi híreink szerint. Lesz jelöltjük mindenhol.

Mráz Ágoston Sámuel: Várjuk ki a végét! Azért a kutyát miniszterelnöknek jelölni, nem biztos, hogy azt jelenti, hogy stratégiát váltott a párt és komoly tényezője akar lenni a következő választási kampánynak.

Böcskei Balázs: Nem a kutya volt a jelölt, hanem Kovács Gergely a XII. kerületben, és ott hozott önkormányzati mandátumokat. Az adatokból az a meglátásom, hogy a kutyaprojekt elfáradt. Ez a párt örök protestpártként itt él velünk, visszük magunkkal választásról választásra, és mindig ugyanazt tudja produkálni. Egy dolog bemondani a közvélemény-kutatásokban, hogy a kutyákra szavaznék, meg egy más dolog, amikor a választás tétje erősödik, a választóknak erősödik a tudatossága, akkor egyszerűen képbe kerülnek, hogy tulajdonképpen nemcsak protest van a világon, hanem valamire irányuló döntés is, és a Kutyapárt mindig ott marad.

Mráz Ágoston Sámuel: A másodlagos preferenciája a kutyaszavazóknak a Tisza Párt és a kormányváltás. Egyetlenegy gondolatot mégis hadd emeljek ki Kovács Gergelytől, aki azt mondta, ha bejutnának a parlamentbe, akkor ők is megfontolnák, hogy Magyar Pétert választanák miniszterelnöknek. Ez számomra összhangban van Gyurcsány Ferenc utolsó stratégiai megnyilvánulásával, hogy a DK koalícióra törekszik a Tisza Párttal, tehát valahogy úgy pozicionálja a pártot, hogy érdemes ránk szavazni, mert ha bejutunk a parlamentbe, nem leszünk akadálya a kormányváltásnak. És ebben, szerintem, még magammal is vitatkozva, egy fokkal több van, mint a kutya jelölése miniszterelnöknek, ebben van egy gondolat, de az eddigi tapasztalat alapján a 11 hónapos előttünk álló kampány, meg a saját szavazóinak a másodlagos preferenciája az elég komoly kihívás a kutyapárt számára, annak érdekében, hogy még jövő márciusban is tényező legyen.

Látják a módszert, amivel a Tisza egyéni országgyűlési képviselőjelölteket fog állítani, ha azt mondja, hogy senkivel nem működik együtt? Honnan lesznek emberei? Ma Magyar Pétert ismerjük, meg Kollár Kingát.

Mráz Ágoston Sámuel: Így van. Magyar Péter a saját szimpatizánsainak azt a magyarázatot el tudja adni, hogy nem szabad túl korán publikálni a neveket, mert a gonosz Fidesz-állam megtámadja egyesével őket. Szerintem ez a feszültség meg fog maradni a következő hónapokban is, nem fogjuk ismerni a jelölteket. Valamikor februárban, hivatalosan, a jogi előírások alapján, elegendő lesz a nevekkel előállni. Miközben ez valóban egy hatalmas kihívás, hogy ne csak a fővárosba, hanem a fővárostól távoli választókerületekben is beágyazott embereket találjon. Én szerintem ezt akár egész ősszel fenn tudja tartani lebegtetve.

Böcskei Balázs: A politika professzionalitásához hozzátartozik az, hogy látható jelöltek legyenek, és azok induljanak, csakhogy ez egy olyan ország, ahol valójában a pártosság miatt, a polarizáció miatt, amikor a választási térkép nagyon leegyszerűsödött két pártra, kérdéses, hogy a jelölt személye annyira döntő lenne, mint mondjuk egy sokpártrendszer politikai versenyében. Szerintem korlátozottan. Ha visszaemlékezünk az elmúlt évek országgyűlési választásaira, hányszor nyertek olyan jelöltek az ellenzéki oldalon, akik ma már inkumbensek abban az országos egyéni választókerületben, de előtte nem voltak azok, hanem ide-oda reptették ezeket a politikusokat, tették-vették őket, és egyszer csak Hadházy Ákos megnyeri Zuglót. Mondjuk pont rossz példát mondtam, az ő kompetenciája meg van építve, de mondjuk megérkeztek olyan jelöltek, akikről előtte a választókerületben nem tudtak. De ott van mögötte a logó, ott van mögötte a felhajtóerő, ott van mögötte az, hogy leegyszerűsödött a választási helyzet. Fidesz, vagy nem Fidesz, vagy adott esetben DK.

Mráz Ágoston Sámuel: Igen, a választók nem ezen az absztrakciós szinten gondolkoznak, legyen ott a Tisza jelöltje.

Volt olyan választás Magyarországon, ahol azt mondják, hogy a sámlit is megválasztják, ha MSZP-logó van rajta. Ugyanez fog működni? Az már régen volt.

Böcskei Balázs: Én azt mondom, hogy vannak axiómák, amiket szoktunk mondani, akár az egyetemi, akár az alkalmazott világban, hogy a jelöltek számítanak. Nem biztos, hogy ez az a választás lesz, ahol ez az axióma elementáris erejű lesz. Ez nem egy önkormányzati választás, ez nem egy polgármester-választás. Emlékezzünk, hogy a Tisza elindult polgármester-választáson Budapesten, három DK-s körzetben, mind a háromban tönkreverték a jelöltjüket, ott számít. Na, de egy országgyűlési választásnak nagyon más a természete egy tulajdonképpen kétesélyes verseny esetén.

Kell-e a Tiszának program, vagy elég azt mondania, hogy menjen Orbán Viktor?

Mráz Ágoston Sámuel: Minél több konkrétumot mond funkcionálisan, annál nagyobb a kockázat, hogy az ellenfelei megkérdőjelezik. Az ellenzéki gyűjtőpárt stratégiájába az tartozik, hogy csak egy üzenete van, hogy ő a kormány alternatívája, kihívója, leváltója. Ehhez képest az aláírásgyűjtési akciójuknak az alapja az volt, hogy programot hirdetett Magyar Péter, senki nem beszélt róla aztán, inkább ilyen kötelező minimumként megvolt, de szerintem a Tisza szavazói a mai napig sem tudják, hogy mi a párt programja valójában. Az egyetlen közös pontja a szavazótábornak, hogy kormányellenes.

De kell tudnia a Tisza szavazónak, hogy mi a párt programja, vagy elég azt tudni, hogy Magyar Pétert követjük?

Mráz Ágoston Sámuel: Ez szerintem nem morális kérdés. Ez így működik a modern politikában, a programoknak a jelentősége a választói döntés szempontjából minimálisra csökkent. A programokkal kapcsolatos érzeteknek vagy világképnek lehet jelentősége, de azt a politikai vezető személyében találják meg, vagy vele azonosítják. Nagyon meglepődnék, ha a 12 pontot, amihez az aláírásokat gyűjtötték, vagy annak nagy részét vissza tudná mondani egy Tisza-szavazó.

Kell program?

Böcskei Balázs: A választók döntése mögötti motiváció nem programorientált, noha, amikor megkérdezzük, hogy mi alapján döntenek a választók, a programok vannak az első helyen, de azért, mert mi is szeretnénk magunkat megfontolt embernek látni és láttatni. Ami furcsa, az megint a médiavédettség. Négy-nyolc évvel ezelőtt ilyenkor már az ellenzéki politikai szereplőknek folyamatosan azokra a kérdésekre kellett válaszolniuk, hogy mit kezdenének ezzel, mit kezdenek azzal, milyen programokon gondolkodnak, a Fidesznek van állítása, nekik nincs állításuk, ezek csak elvek, hol van ez kifejtve. Emlékszem, az előválasztásoknak olyan vitái voltak, még helyi szinten vitáztak a felek a YouTube-on közvetített vitában, hogy mennyiben térnek el a közpolitikai állítások. Magyar Péter ehhez képest olyan médiatérben mozog, ahol nincsenek kérdések. Olyanok sem, hogy mi az alternatíva? Mit gondol? Az nem program, hogy csinálok egy kvázi szimpátiaszavazást, mert ilyet az ellenzék csinált. Sok esetben gyűjtöttek pénzt, az élelmiszeráfa csökkentésére, gyűjtöttek pénzt, aláírásokat erre-arra. Ezeken már túl vagyunk az ellenzéki know-how szempontjából, ráadásul ezek nem programok. A családi pótlék emelése, az nem program, az egy társadalomintegrációs muszájintézkedés. Olyan, mint a nyugdíjemelés. Ebből nem lehet valakiről megmondani, hogy ő most jobb- vagy baloldali, vagy mit gondol Magyarországról. Persze, elvileg kellene program, de ahhoz kéne beszéltetni ezt az embert, hogy nyilvánuljon meg arról, hogy mit gondol az orbáni politikához képest a különböző területeken. De Magyar Péter úgy megy előre, hogy ezek a kérdések nem jönnek.

Mivel magyarázza a médiavédettséget? Az, hogy a kormányoldalnak nem nyilatkozik, azt elég könnyű belátni, de a nem kormányoldal sem kérdezi meg, hogy mégis mit szeretne?

Böcskei Balázs: Az lehet, hogy megkérdezik, de ő nem válaszol. Itt van előttem tömérdek cikk, amelyben az ellenzékkel kapcsolatban le volt írva, hogy hol van a program, nincsen program, újságírók, politikai elemzők, különböző tudományok képviselői a beszélgetős műsorokban arról beszéltek, hogy az ellenzéknek most már meg kéne mondani, hogy mit akar Magyarországgal. Ezekben a beszélgetésekben ültünk. Most ugyanezen kanapékból ezek a beszélgetések nem jönnek ki. Hogy miért? Ez már nem az én kérdésem.

Mráz Ágoston Sámuel: Magyar Péter feltűnésének évfordulóján a Partizánban volt vele egy interjú, ott olyasmi kérdéseket tett föl Gulyás Márton, amiket Balázs hiányol, egyébként joggal hiányol. Az az interjú nem tartozik, szerintem, a Tisza Párt elnökének a kedvencei közé, konfliktus alakult ki, illetve megpróbálta azt az állítást megfogalmazni Magyar Péter, hogy majd egyszer lesz válasz a kérdésekre, meg foglalkozunk a kérdésekkel, de nem mondott semmi tartalmi elemet. Az pedig, hogy mi a médiavédettség, ezt a média munkatársainak kell önmagukkal tisztázni, hogy vajon miért nem tesznek föl kellemetlen kérdéseket azok sem Magyar Péternek, akik drukkolnak neki.

Szokott a média kellemetlen kérdéseket föltenni azoknak, akikkel szimpatizál? Már ha olyan médiát veszünk, amelyik szimpatizál valakivel.

Mráz Ágoston Sámuel: Ha jól értettem, Balázs pont azt mondta, hogy a baloldaltól, baloldali politikusoktól kérdezett kellemetlent az elmúlt években, baloldali politikusoktól kérdezett kellemetlent.

Böcskei Balázs: Szerintem kell is. Én a médiavédettséget nem úgy gondolom, hogy tudatos stratégia lenne, meg emögött értelmiségi, meg véleményvezéri leírt konszenzusok vannak, ez egyszerűen zajlik. Ez egyszerűen történik. Történhet úgy is, hogy Magyar Péter maga is kitér a kérdések elől. De akkor nekem mi a feladatom? Ha én politológus vagyok, aki történesen, mondjuk, ígéretkutatással foglalkozik, hogy mondjak egy akadémiai témát, ami a politikai programok és választási ígéretek kutatása, akkor azt, akinek nincsen ígérete, nem tudom betenni az Excel-táblába. Mit írok oda? Azt, hogy majd talán válaszol, vagy azt, hogy nincs. Azt írom bele, hogy nincs. És akkor ez van bent a publikációmban, hogy nincs állítás. A médiának soha korábban nem volt ilyen helyzete, hogy a politikus a médiát pont ugyanúgy kezeli, mint ahogyan egyébként másik oldalról kritizálják.

Van saját médiájuk, ott van a YouTube, ott van a Facebook, Dobrev Klára is a Facebookon jelent be. Ott van online sajtótájékoztató. Senki nem akar szembesülni kérdésekkel.

Mráz Ágoston Sámuel: Ez a modern médiavilág, így van.

Böcskei Balázs: Persze, csakhogy nem ezt szoktuk számon kérni, hanem azt, hogy politikusoknak válaszolni kell kérdésekre. Ez szokott lenni az irányadó.

A választási rendszert a 2026-os választásokra stabilnak tartják-e, vagy számítanak még bármilyen olyan módosításra, ami bárkinek kedvezhet? A másik, ide tartozó kérdés, hogy egyre több olyan ország van, Németország, Törökország, Románia, Franciaország, ahol a jog eszközét vetik be a feljövő vetélytárssal szemben. Ez előfordulhat Magyarországon?

Mráz Ágoston Sámuel: A kettőt válasszuk külön. Szerintem a választási rendszerhez hozzányúlni nagyon veszélyes műfaj, mert mondjuk, ha fél évvel a választás előtt hozzányúlnak, senki nem tudja, hogy milyen tendenciák alakulnak ki a választásokig. Emlékezzünk, hogy talán 2023 decemberében volt a Fővárosi Közgyűlés választási rendszerének az átalakítása, és a következő félévben teljesen átalakult a magyar politika. Aki azt az elvárást fogalmazza meg egy választási reformmal kapcsolatban, hogy az közvetlenül az általa elképzeltek szerint befolyásolni tudja az eredményt, az könnyen lehet, hogy meglepődik. Ez nagyon erős érv mindenfajta hozzányúlás ellen, ami nem zárja ki azt, ami megtörtént 2024 végén, módosításra kerültek a választókerületi határok. Egyrészt volt egy törvényi kötelezettség is, hogy ez megtörténjen, másrészt még a törvény előírásai szerint egy évvel a választások előtt következett be. Ilyen választási reformok lehetnek, de még ez sem jelentené azt, hogy ezáltal Budapesten vagy éppen Pest megyében több választókerületet tud a Fidesz megszerezni automatikusan és megtervezhetően, minthogyha nem lett volna választási reform. Szerintem hitkérdés, hogy ki mit hisz a Fideszről, hogy módosítja-e a választási rendszert, de ezen túlmenően a Fidesz szempontjából hatalmas kockázat, hogyha hozzányúl, a hatása akár ellentétes lehet, vagy akár a változtatás hatástalan marad. Van még egy állítása Magyar Péternek, tudni véli, hogy egész biztosan módosítani fogják a választási rendszert, de ez a ma már sokszor megbeszélt kommunikációs stratégiájához illeszkedik, a Fidesz retteg, a hatalmával vissza akar élni, ezt mondja mindenre automatikusan.

Ugyanez a válasz a környező országokban, kultúrállamokban is terjedő gyakorlatra, hogy büntetőjoggal mennek neki a feltörekvő pártoknak? Németország: AfD, Franciaország: Marine Le Pen. Törökországban börtönben van a főpolgármester.

Mráz Ágoston Sámuel: Szerintem ez ennek ellenére ügyenként változó, mert az sem járja, hogy védettséget kap egy politikus egy büntetőügyből, ha bűncselekményt követett el, és az sem járja, hogy a politikai verseny helyett jogi eszközökkel próbálnak eliminálni egy politikai szereplőt. Attól félek, hogy nagyon nehéz lenne nemzeti konszenzust kialakítani, ha bármi ilyen bekövetkezne. Taktikai szempontból, ha ilyet alkalmazna egy politikai erő Magyar Péterrel szemben, az lehet, hogy Magyar Péternek segítség lenne. Ezt a történelemben Dimitrov-pernek hívják. Másrészről viszont, ha védettséget kap Magyar Péter, mondjuk, a bennfentes kereskedés ügye alól, az meg lehet, hogy a jobboldalon belüli háziversenyben, mégiscsak van egy Mi Hazánk és Fidesz közötti versengés is, veszélyes lehet a Fidesznek.

Jogállamban a büntetőeljárásokkal nem lehet játszani.

Mráz Ágoston Sámuel: Összességében azt akarom mondani, hogy aki politikai szempontból próbál beavatkozni a választási rendszerbe vagy jogi eljárásokba, nagyon könnyen meglehet, hogy a beavatkozásoktól remélttel ellentétes hatást vált ki.

Böcskei Balázs: Az látszik, hogy Magyar Péter kapcsán épül a jobboldali nyilvánosságban ez a fajta elvárás, hogy a jognak le kell csapnia, a jognak be kell lépnie, hiszen ott van a bennfentes kereskedelem folyamatos tematizálása. Különböző szakértők nyilatkoznak a cikkekben, hogy ez hol veti fel azokat a passzusokat, ahol el kell járni a jog alapján. Másik oldalról, ha a jog elkezdene úgy működni, ahogyan egy jogállamban kellene, hogy a jog nem döntés kérdése, hogy érvényesítésre kerül vagy sem, hanem az egy örök állandó, akkor Magyarországon is javulna a helyzet. Erre már számok vannak, hogy a jogbiztonság, meg a jogállam, meg a semlegesség, meg a jognak a politika általi használata vagy annak alárendeltsége tekintetében az emberek nem bíznak annyira a jogban, hogy egy jogállami folyamatra azt mondják, hogy na, az történik, aminek kell ilyenkor történnie. Az emberek nem bíznak a jogban. Nem azt gondolják, amit egyébként az eljárás tartalmazna, hanem, hogy valami kifejezetten politikai dologról van szó. A pártpreferenciákban azt látjuk, most talán beállt pártpreferenciák vannak, hogy egyelőre nem működik a kormányzó párt részéről a Tisza amortizációja. Lehet, hogy az áramlást megállította, de az áramlás megállítása nagyon kevés annak a képzetnek a fenntartásához, hogy simán nyeri valaki a választást.

Hogy állnak a pártpreferencia-viszonyok? Hány párti lenne a parlament, ha most vasárnap lennének a választások?

Mráz Ágoston Sámuel: Csak a múlt héten történt a DK háza táján olyan, ami mindent felülírhat. Korábban mi hárompárti parlamentet tartottunk reálisnak, de most már a négypárti parlamentnek adnék inkább nagyobb esélyt, tehát a két nagyobb tömb, a Fidesz és a Tisza Párt mellett a Mi Hazánknak és a DK 2.0-nak is van bejutási esélye, a többieknek kevésbé.

Böcskei Balázs: Nálunk a biztos szavazóknál négypárti lenne az Országgyűlés, ha most vasárnap lennének a választások, de én könnyebben tudnék elképzelni adott esetben egy három- vagy annál kevesebb pártit.