INFORÁDIÓ
2021. december 7. kedd
Ambrus

deutsch tamás

fidesz

tisztújító kongresszus

ep

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője beszédet mond a párt 29. tisztújító kongresszusán a Hungexpón 2021. november 14-én.

Deutsch Tamás: egyértelmű üzenete volt Orbán Viktor kongresszusi beszédének

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

A Fidesz újraválasztott elnöke meghirdette azt a programot, ami nem kevesebbről szól, mint hogy képesek leszünk közösen a magyar történelem elmúlt száz évének legsikeresebb tíz évét is meghaladni az előttünk álló tíz évben – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációvezetője. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a párt múlt hétvégi tisztújító kongresszusáról, a tagállamok és az Európai Unió kapcsolatáról, sőt általánosságban a demokrácia kérdéséről is.

Deutsch Tamás az Arénában
 

Tisztújító kongresszust tartott a Fidesz. Új elnöksége van. Ilyenkor ez mennyi időre szól, amikor egy parlamenti választás is közte van?

Mindig két esztendőre. A Fideszen belül a helyi szervezetek elnökségei, elnökei, a megyei szervezeti vezetőktől kezdve az országos választmányunk, illetve az országos elnökségnek a tagjaiig, a négy alelnök, illetve a Fidesz elnöke is két esztendőre kap megbízást, tehát a következő, 2023-as tisztújító kongresszusig választották meg most a küldöttek őket.

Mi a kétéves időtartamnak a logikája, általában a parlamenti négyéves szokott lenni? Vannak ötéves mandátumok, kilencéves mandátumok is vannak, vagy csak történetileg alakult így?

Utóbbi a helyes válasz. Teljesen különböző képet mutatnak a nagy, a közepes, a kicsi magyar politikai pártok. Van, ahol ennél hosszabb időre szól a mandátum, van, ahol ennél rövidebb időre. Teljesen természetes, hogy a magyar demokrácia meghatározó intézménye, a magyar Országgyűlés képviselőinek mandátuma négy esztendőre szól. Ez stabilitást, kiszámíthatóságot jelent. Szerintem teljesen helyes, hogy egy politikai párt a saját szabad elhatározása alapján azt a döntést hozta, hogy ennél rövidebb idő alatt, kétévente kell, ha tetszik, számot adni a vezetőknek helyi, megyei, országos szinten is az addig elvégzett munkáról, illetve van mód a tisztségviselők megválasztására. Ez több évtizedes gyakorlat most már a Fideszben, be is vált.

Rugalmasan stabil megoldás?

Büszke vagyok arra, hogy annak a politikai szervezetnek vagyok alapítója, egyébként Orbán Viktorral együtt, amelynek most már hosszú-hosszú idő óta ő az első embere, az elnöke. Azt lehet mondani, hogy a kétéves mandátumokhoz képest Orbán Viktor stabil vezetői megbízatása ennél jóval hosszabb idő óta működik a Fideszben, most újra két esztendőre ő kapta a bizalmat a küldöttektől.

Nyilvánosak voltak a beszédek, látni, olvasni, hallani is lehetett, mindenkinek van módja levonni belőle a tanulságokat. Ön milyen tanulságot von le? Mik voltak a legfontosabb üzenetei ennek a tisztújító kongresszusnak?

Hadd kezdjem egy személyes élménnyel. Büszke vagyok arra, hogy annak idején, 1988. március 30-án a 37 Fidesz-alapító egyike lehettem. Olyan ember Magyarországon, akinek régebb óta van a Fidesz belső életét illetően személyes tapasztalata, nem létezik. Pontosan 33 esztendő óta látom, hogy milyen erőben van a Fidesz, annak idején a Fiatal Demokraták Szövetsége, ma a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség. Látom, hogy mekkora a létszáma a kongresszusnak, látom, hogy milyen erőt, felkészültséget mutatnak a szót kapó küldöttek. Akárcsak másfél-két évtizeddel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy egy ilyen erőt mutató, ennyire összeszedett, egyáltalán nem befele beszélő, csak a saját ügyeinket megtárgyaló, hanem az egész ország, az egész nemzet számára világos és egyértelmű elképzeléseket, programokat, megfontolásokat, ha tetszik, jövőbe mutató elképzeléseket megfogalmazó politikai szervezetté tud válni a Fidesz. Még jól emlékszem ‒ persze annak is megvan a maga bája – az 1988-as vagy 1989-es első, második, harmadik Fidesz-kongresszusra, az ellenzéki idők Jurta színházbeli eseményeire, amikor mindent megtettek a kommunisták, hogy ezeket a tanácskozásainkat ellehetetlenítsék. Emlékszem azokra a Fidesz-kongresszusokra, amelyekre nyugodtan lehet azt mondani, hogy már egy professzionális politikai szervezet legfőbb döntéshozó testületének voltak a tanácskozásai. Más emelet, más kávéház, ahogy ezt pestiesen szokták mondani. Azt a hozzáértést, azt a felkészültséget, azt a polgárok széles köre számára bizalmat ébresztő vagy megerősítő szereplésünket, működésünket, amit ez a kongresszus is visszatükrözött, az első perctől az utolsóig nagyon élveztem. Ebben a műfajban szerintem a legizgalmasabb rendezvények, események közé tartozott. A legfontosabb üzenet, hogy ebben a mérhetetlen mennyiségű gonddal, bajjal, veszéllyel terhelt világban, migrációs fenyegetettség, a koronavírus-járvány megpróbáltatásai, az európai politika színpadán meglévő nehézségek közepette is ma Magyarországon az ország kormányrúdjánál álló politikai szövetség, a Fidesz és a KDNP politikai szövetsége egy erős politikai erő, ami a nyugodt erőt képviseli a magyar politikában. A nyugodt erő kifejezéssel nem tréfálkozni akartam, tudom nagyon jól, hogy ez annak idején a rendszerváltoztatás legerősebb, legmarkánsabb politikai szervezetének, a Magyar Demokrata Fórumnak volt az abban az időben okkal-joggal használt politikai szlogenje, ma ez mindenben igaz a Fideszre, amely stabilitást, kiszámíthatóságot, biztonságot nyújt a magyar polgároknak. Szerintem nagyon sok jó gondolat, szellemes megfogalmazás volt Orbán Viktor beszédében. Talán ami a mostani gondolataimhoz leginkább kapcsolható, az az, hogy míg a baloldal esetében még azok sem járnak jól egy baloldali győzelem esetén, akik a baloldalra szavaznak, a jobboldal esetében még azok is jól járnak Magyarországon, akik nem ránk szavaztak.

Van egy ennyi kormányzati ciklussal a háta mögött álló párt kongresszusában még bármi izgalom?

Abban az értelemben nincs izgalom egy ilyen kongresszusban, hogy nem voltak rivalizáló választások a tisztújításon, hiszen Orbán Viktor személyében egy elnökjelölt volt a megválasztható egy Fidesz-elnökre, négy alelnököt választott a kongresszus, mind a négy tisztségre egy-egy jelölt volt. Abban az értelemben izgalom, hogy mi lesz a mérkőzés végkimenete, ki fog győzni, nem volt. De abban az értelemben, hogy jó játékot hoz-e a mérkőzés, mindenképpen megvolt a várakozás. és azt tudom mondani, hogy a mintegy négy és fél órán keresztül tartó Fidesz-kongresszuson majd’ két tucat felszólalás, hozzászólás, beszéd hangzott el fideszes politikusoktól Kövér Lászlótól Orbán Viktorig, és mind-mind nagyon fontos üzeneteket, gondolatokat, elképzeléseket tartalmazott. Szerintem a Fideszben bízók, a Fidesz iránt érdeklődők, de szerintem még az ellenfeleink számára is fontos tartalommal bíró volt a kongresszus.

A tisztújító kongresszus nem programalkotó kongresszus, de azért az Ilyenkor kongresszuson elhangzottak befolyásolják valamilyen módon a párt politikáját?

Orbán Viktor a megválasztását követően a kongresszus küldöttei előtt beszélt. Beszédének a címzettjei első helyen a jelenlévő küldöttek voltak. De nyilvánvalóan a beszéd címzettjei voltak azok a Fidesz-tagok, akik részesei ennek a politikai közösségnek, de ugyanúgy címzettje volt a beszédének, hiszen egy hivatalban lévő miniszterelnök szólalt meg, kevesebb mint fél esztendővel a soron következő parlamenti választást előtt, valamennyi magyar polgár az ország határain belül és az ország határain kívül is. Ebből a szempontból nagyon világos, nyugodtan merem mondani, programhirdető volt Orbán Viktor megszólalása. Mindabban, amit mondott, ma egyetértés van a Fideszben bízó polgárok és a Fidesz kormányzati teljesítményével kapcsolatban többé-kevésbé kritikus emberek között, a Fideszre szavazni szándékozók és a nem a Fideszre szavazni szándékozók, politikai elemzők és más közéleti véleményformálók között, hogy a magyar történelem elmúlt száz évének legsikeresebb évtizedét tudhatjuk magunk mögött. Orbán Viktor a Fidesz mostani kongresszusán meghirdette azt a programot, ami nem kevesebbről szól, mint hogy képesek leszünk közösen a magyar történelem elmúlt száz évének legsikeresebb tíz évét is megfejelni. Az előttünk álló tíz évben…

De biztosak abban, hogy nemcsak a Fidesz számára volt ez a legsikeresebb tíz év? Hiszen háromszor három kormányzati ciklust kétharmaddal hozni…

Én örülök a Fidesz sikerének, de Magyarországon jó néhány olyan ember van, akinek indifferens a Fidesz sikere, de a saját személyes életében az előrejutás fontos, a saját közösségének gyarapodása fontos, az ország sorsa fontos, a magyar nemzet sorsa fontos. Akik ebből a szempontból, s nem fideszesként vizsgálják a környezetüket, azok is azt láthatják, a számok is erről beszélnek, ezt mutatja a számokat az emberek életében megjelenítő közérzület. A Trianon óta eltelt száz esztendőben a magyar nemzet megerősödése, a magyar gazdaság előrejutása, a magyar hadsereg megerősítése, a magyar családpolitika megerősítése, a munkahelyteremtés, az ország európai és Európán túli nemzetközi pozícióinak a megerősítése szempontjából a legsikeresebb tíz esztendő volt. Sajnos, akadt ebben a magunk mögött hagyott száz esztendőben jó néhány olyan tíz esztendő, amivel szemben nem nehéz megnyerni ezt az összevetést, de azért voltak olyan tíz esztendők, amelyek nem voltak kudarcosak a magyar nemzet történetében. Ez nem a Fidesz sikere, ez nem a kormány sikere, hanem első helyen az ebben az együttműködésben résztvevő több mint tízmilliónyi magyar polgárnak a sikere. Azt a munkát végezte el a kormány, amit senki más nem végezhet el, mintsem a mindenkori kormány. De még egyszer mondom, Orbán Viktor hétvégi megszólalásának az volt számomra a legfontosabb üzenete, hogy azt a konkrétumokra építő elképzelést hirdette meg, mely szerint az elmúlt száz esztendő magyar történelmének legsikeresebb tíz esztendejét az előttünk álló, ha tetszik, a 2030-ig terjedő évtizedben hogyan tudjuk közös erővel megfejelni.

Ha úgy érzik, hogy a magyar választók többsége is osztja azt, hogy ez az elmúlt tíz év volt hosszú idők óta a legsikeresebb, különösebben nem izgulnak a választások miatt?

Minden magyar polgár úgy jár el helyesen, ha a saját személyes életének a tapasztalatai alapján ítéli meg, hogy a közös magyar életünk magunk mögött hagyott tíz esztendeje eredményes volt, vagy inkább kudarcos. Előre tudtunk-e lépni, vagy egyhelyben topogunk, vagy még visszafelé fordultunk. Olyan sajnos nincsen, hogy kettő, öt vagy hét év, ami eltelt, egytől egyig mindenki életében csak sikert hozott volna. De hogy csak egy dolgot kiragadjak, Magyarországon végre olyan tíz évet tudunk magunk mögött, hogy a 2500 ötezer lelkesnél kisebb magyar település, az nem múlt időt jelent. Kinek-kinek, akit a teremtő arra kárhoztatott, hogy ezeken a településeken szülessen, előbb-utóbb úgy tud boldogulni, hogy onnan elköltözik, de ez a világ megváltozott. Ma nagyon jelentősen fejlődnek ezek a kistelepülések, ez pozitívum sok millió magyar polgár életében. Pozitívum, amit egy szóval el lehet intézni, hogy családtámogatás, de mégis van mit megvédenünk a családi adókedvezménytől kezdve a csokon át a fiatalok életkezdéséig, pozitív, hogy a négy vagy több gyermeket nevelő magyar édesanyáknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, hogy január elsejétől a 25 évnél fiatalabbak életkezdését, különösen a Covid utáni időszakban, az segíti, hogy nem fognak személyi jövedelemadót fizetni. Ezek sok-sok millió magyar ember életében így vagy úgy megjelenő, lehetőséget teremtő pozitívumok, amelyek kapcsán, ha valaki visszatekint, hol tartott a személyes életében 2010-ben és hol tart most 2021-ben, akkor a döntő többség azt mondja, hogy előrébb tart. Van mit féltenünk, van mit megvédenünk és van kikkel szemben megvédeni, mert itt készül, itt gyúr, itt izmozik az a magyar baloldal, amelyik ugyanazt a világot akarná visszahozni, amely világtól 2010-ben már úgy tűnt, hogy egyszer és mindenkorra megszabadultunk. Jó lenne a következő fél évtizedre, sőt, talán még ennél is hosszabb időre is megszabadulni tőlük.

Akkor az csak egy trükk ön szerint, hogy sem a családi támogatási rendszerhez, sem az adórendszerhez nem nyúlnának? Az aktuális miniszterelnök-jelöltjük ezt mondja. A családi adórendszer úgy jó, ahogy van, ezt mondta Márki-Zay Péter.

A magyar baloldalon a vezértől, Gyurcsány Ferenctől kezdve a különböző rendű-rangú, magukat miniszterelnök-jelöltnek füllentő vagy annak is gondoló, vagy most már többé-kevésbé jogosultan magukat annak mondható emberekig mindenki bele akar barkácsolni ebbe a rendszerbe. Személyi jövedelemadót akar emelni, arról beszél, hogy az a családtámogatási rendszer, aminek az egyébként számukra jogot és lehetőséget teremtő intézkedéseivel élnek, így rossz, úgy rossz, amúgy rossz, és ehhez hozzá fognak nyúlni. Jakab Péter állandóan belerongyol az otthonteremtés Orbán-kormány által létrehozott rendszerébe, aztán kiderül, hogy amikor módja és lehetősége volt a csok felvételére, akkor persze felvette. Megtapasztaltuk, hogy amikor azt mondják, hogy hozzá fognak nyúlni, az azt jelenti, hogy eddig meglévő lehetőségeket elvesznek az emberektől. Nem lesz majd családi adókedvezmény, nem lesz majd kedvezményes hitel az életkezdéshez, a családi otthonteremtéshez, ez az ő elképzelésük. Nincs olyan baloldali elképzelés, amelyik ne arról szólna, hogy legalább két szja-adókulcsra van szükség, és az alacsonyabb mértéke is magasabb, mint 15 százalék, és van, aki a második adókulcsnál 38-40-42 százalékról beszél. Ilyenkor mindig azt mondják, hogy a gazdagok fizessenek. Csak én jól emlékszem, hogy ezt 2002 és 2010 között egyszer már eljátszották. Elmondták azt, hogy ők bizony a gazdagoktól veszik el majd a családtámogatást. Aztán azt mondták, hogy szerintük az a gazdag ember, aki éves szinten bruttó egymillió forintnál magasabb jövedelemmel bír, , és akkor is az átlagjövedelemmel bíró emberek érték el a bruttó egymillió forintos összeget. Most is ugyanez lesz majd. Választásokig a gazdagokról beszélnek, aztán valójában az érintett emberek 50-60-70-80 százalékától elveszik ezeket a lehetőségeket.

Gál Kinga személyében új elnökségi tagja van a Fidesznek. Annak mi a jelentősége, hogy ő európai parlamenti képviselő, erdélyi származású képviselő?

Van a Fideszben egy következetesen érvényesülő szokásjogi alapon írott szabály. Egy ember a kiemelkedő politikai tisztségek közül csak egyet tölt be. Ami azt jelenti, ha valaki miniszterként szolgál, akkor a Fidesz elnökségének nem tagja. Gulyás Gergelytől Rogán Antalig „hosszan” lehetne sorolni azokat, akik a Fidesz alelnöki tisztségét töltötték be, s miniszterelnök úr felkérésére miniszteri pozíciót töltöttek be.

De mi ennek a logikája?

A Fideszben előre jutni iszonyúan sok elvégzett munka nélkül nem lehet, de azért a még oly eltökélt emberek erőforrásainak is van korlátja. Az helyes, ha valaki miniszterként dolgozik, akkor a Fidesz vezető testületében végzett munka nem kell, hogy az idejét rabolja. Miután Novák Katalin alelnök asszony a családok ügyeiért felelős miniszterként dolgozik most már hosszabb ideje a kormányban, ezért világos volt, hogy a soron következő tisztújításkor nem indul. Helyes az is, ha nem kizárólag férfiakból álló testület a Fidesz vezetése. A Fidesz elnöke férfi, a Fidesz frakcióvezetője férfi, a Fidesz országos választmányának az elnöke férfi, három alelnök férfi, tehát helyes, ha valamifajta arányosság megjelenik a vezető testületek összetételében. Korábban Pelczné Gáll Ildikó vagy Novák Katalin személyében volt női tagja a Fidesz elnökségének, de nehogy bárki azt gondolja, hogy Gál Kinga csak azért lett a Fidesz alelnöke vasárnap, mert nő, hanem azért, mert ugyan nő, négygyermekes családanya, de egy olyan európai parlamenti képviselő, akinek egészen kiemelkedő a tehetsége és a teljesítménye. 2004 óta, 17 esztendő óta európai parlamenti képviselő, azok közé tartozik, akik az első pillanattól kezdve ott vannak az Európai Parlamentben. Olyan tudás, olyan tapasztalat áll a rendelkezésére, amit a Fidesz elnöksége tud a munkája során kamatoztatni. Sajnos elsőrendű csatatérré vált az unióval való viszonyunk, Brüsszel első frontvonalba tartozó csatatérré vált, tehát e tekintetben is fontos az ő alelnöki tisztsége. Arról se feledkezzünk meg, hogy nem egyszerűen egy erdélyi származású magyar politikusról van szó, hanem egy olyan európai parlamenti képviselőről, aki 17 esztendő óta a legtöbbet tette az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak az érvényesülése érdekében. Több mint tíz éve az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának a társelnöke. Az első Orbán-kormány idején a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó magyar kormányzati szervnek volt az elnökhelyettese, tehát komoly szakmai tapasztalata van a politikai tudás és teljesítmény mellett, illetve nyilvánvalóan személyes háttér okán is, ahogy említettem, négy gyermek édesanyja, a családpolitika kérdéseinek a szószólója az Európai Parlamentben. Annak a gondolatnak, hogy a letagadhatatlanul egész Európát érintő kedvezőtlen népesedési tendenciák orvoslása nem szabad, hogy a bevándorlásösztönzés és azon belül is az illegális bevándorlás lehetőségeinek a tudomásul vétele legyen, hanem a családtámogatás erősítése, a népesedési folyamatok megfordítása, az, hogy minél több gyermek szülessen mindenhol. A magyar kormány, Magyarország ebből a szempontból jó gyakorlatot mutat szinte minden európai uniós tagországnak. Ezek azok a területek, ahol komoly tudás, tapasztalat Gál Kingáé. Arról már nem is beszélve, hogy a történelem előtti időkben, amikor az Európai Néppártnak tagjai voltunk, Kinga két cikluson, négy esztendőn keresztül az Európai Néppártnak is az alelnökeként dolgozott, tehát pártalelnöki működést tekintve is van tapasztalata.

Milyennek kell elképzelni azt a csatamezőt, amelynek az egyik oldalán az egységes magyar kormány áll, a másik oldalán meg három entitást lehet látni, az Európai Tanácsot, a Bizottságot meg a Parlamentet? Ezek időnként egymással is háborús helyzetben állnak. Akkor ki kivel van ezen a csatamezőn?

Egy az egyben folyik a küzdelem. Az Európai Uniónak valóban három alapintézménye van, az Európai Parlament, az Európai Tanács, az állam- és kormányfők testülete, illetve az európai bürokrácia feje, az Európai Bizottság, amelynek a hivatása az lenne, hogy az Európai Unió működését megalapozó szerződések őre legyen. Most ehhez képes, ebbéli funkciójának vajmi keveset tesz eleget, most már európai politikai bizottsággá vált, és politikai, ideológiai elképzeléseket akar letuszkolni minden egyes európai uniós tagország torkán. Aki ezt elfogadja, azzal jóban van, aki a saját útját akarja járni és ideológiai elképzelések szolgálata helyet az igazi kötelességének tesz eleget, tagállami kormányát, a saját népét, a saját országát akarja szolgálni, azokkal pedig politikai csatározásokat kezdeményez. Három intézmény van, de mégis egy az egyben folyik a küzdelem. Van egy olyan európai politikai elit, amelynek a középpontjában az immár önálló politikai hatalmi tényezőként viselkedő uniós bürokrácia áll. Ennek részét képezik azok az elsősorban Soros által finanszírozott NGO-k, amelyek politikai döntési jogot követelnek maguknak anélkül, hogy bármilyen demokratikus választáson elindulnának. Ez a sorosista gondolkodásnak klasszikus megnyilatkozása. Állandóan demokráciáról beszélnek, de a demokrácia lényegét, a választásokon való megmérettetést, messze elkerülik, Értem én, mert a választáson, ha az ember indul, akkor nyerhet is meg veszíthet, ha meg nem indul, akkor biztos, hogy nem tud veszíteni, de választás nélkül még a választott képviselőknél is erősebb beleszólást követelnek maguknak a döntéshozatalban.

Akkor ez azt jelenti, hogy aki nem indul egy politikai választáson, az lehetőleg tartsa magát távol a politikai döntésektől? Mi lesz akkor a civil társadalommal?

Annak rendje és módja szerint mutassák meg az erejüket a szakmai és társadalmi szervezetek, a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek, csak az a helyzet, hogy van az Európai Unióban a döntéshozatalnak egy világos, az alapszerződésben rögzített rendje, a magyar vagy a luxemburgi vagy a cseh vagy a spanyol demokráciában pedig ezen országok alkotmányaiban rögzített rendje. Törvényeket a magyar alaptörvény rendelkezései alapján kizárólag a magyar Országgyűlés hozhat. A magyar Országgyűlésnek a képviselők a tagjai. Valaki képviselő úgy lehet, ha a választáson elindul. Olyan nincs, hogy valakinek az az ambíciója, hogy megmondja, hogyan nézzenek ki a magyar törvények, mi legyen a törvények tartalma, csak éppen a választásokon nem indul el. Egyébként kikiáltja magát Transparency Internationalnek, kikiáltja magát Nyílt Társadalomért Alapítványnak, tollba mondja a demokratikuson megmérettetett és ott képviselői mandátumot szerzett képviselőknek, hogy szerintük mi lenne a helyes, és ha ezt nem teszik, akkor a lehető legdurvább támadásoknak teszik ki magukat. Mondja el mindenki a véleményét, legyen egyeztetés a szakmai, a társadalmi, a civilszervezetekkel. Ha valaki törvényt akar Magyarországon alkotni, akkor még Soros György is csak egyetlen módon tudja, ha elindul a magyar választáson és ott mandátumot kap. Ha nem kap mandátumot, akkor nem tud törvényhozó lenni. Ha ennek ellenére úgy akar viselkedni, annyi törvényalkotói hatalmat akar magának, mintha képviselő lenne, az azt jelenti, hogy támadást indít a demokrácia ellen.

Jó, de hát eszköztelen támadást.

Azért nem ezt látom az európai politikában.

Nagyon nagy hanggal lehet beszélni, de megválasztani nem fogják, mert el sem indul a választáson.

Az európai politika ma több mint ötven százalékban úgy működik, hogy az európai döntéshozók nem az európai polgárok véleményének érdekeinek akarnak megfelelni, nem ezt akarják szolgálni, hanem az NGO-k, a Soros által finanszírozott sajtó elvárásainak akarnak megfelelni. Nagyon világosan fogalmazok. A Politico nevű, Brüsszelben kiadott online orgánum ma a legfontosabb viszonyítási pont az európai bürokrácia döntéshozatala szempontjából. Nem azt vizsgálják, hogy mi az európai polgárok érdeke, hanem azt, hogy mit írt a Politico, hogyan lehet megfelelni ennek az egyébként amerikai orgánumnak. Totál abszurditás!

Jó, de a Politicót azért elég kevesen olvassák egy országban. A választó, ha látja, hogy az ő képviselője ellene dolgozik, akkor miért nem váltja le?

Erről nem tudom meggyőzni folyamatosan a Politico nevű nettó sorosista orgánumnak megfelelni akaró nyugat-európai képviselőtársaimat. Valószínűleg azért nem, mert a Politicón kívül még kismillió másik Politico működik. Ma Nyugat-Európában nincs egyetlenegy ország sem, ahol a politikai döntéshozatalnak a fő logikája ne az lenne, hogy hogyan akarnak az alapvetően a baloldal és a liberálisok által dominált sajtónak megfelelni. Nem a polgáraiknak. A német politika nem arról szól, hogy hogyan lehet a német polgárok érdekeinek megfelelni, hanem arról szól, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung vagy a Süddeutsche Zeitung jót írjon rólam. Ha sok rosszat írnak rólam, akkor előbb-utóbb meg akarok felelni annak a direkt és indirekt nyomásnak, amit ezekben az orgánumokban, kereskedelmi, közszolgálati orgánumokban irányomban mint német politikus irányában kifejtenek.

Ön hosszú ideje európai parlamenti képviselő. Hogy érzi, mi az Európai Parlament öndefiníciója? Erről a testületről egyszerre szokták azt mondani, hogy gittegylet, másodvonalbeli politikusok gyűjtőhelye, másrészt azt is szokták mondani, hogy választott testület, reprezentálja egész Európát.

Az előbb elmondott minden szavának van jelentősége, tehát én európai parlamenti képviselőként a magyar polgárokat kívánom szolgálni, és 12 éves személyes tapasztalat alapján azt tudom mondani, hogy egy: az Európai Parlament totális szereptévesztésben van. Olyan, hogy európai demokrácia nem létezik, annál az egyszerű oknál fogva, mert olyan, hogy európai démosz, európai nép nem létezik. Létezik 27 ország, létezik 27 társadalom, nemzet, ami egyébként a maga kulturális, nyelvi, politikai hagyományai alapján a népszuverenitásnak a forrásvidéke. Ezen népszuverenitás alapján a tagállami kormányok, tagállami törvényhozások jönnek létre, és az Európai Unió átadott szuverenitását nem az európai polgároktól kapta, az európai polgárok mint a szuverenitás, a nép főhatalmának a forrásvidéke, a tagállami törvényhozások hatalmának a forrásvidéke, hanem a tagállamok szuverenitásának egy részét gyakorolja közösen a 27 ország az uniós intézményekkel. Tehát az Európai Parlament abban a totális szereptévesztésben van, mintha lenne európai nép. Európai nép nincsen. Kettő: az Európai Parlament teljes mértékben foglya annak a brüsszeli politikai buboréknak, amit a beszélgetésünk egy korábbi szakaszában elmondtam. Nem az európai polgárok érdekének, hanem az európai bal- és liberális oldal politikai ideológiai elvárásainak akar megfelelni. Harmadrészt az Európai Parlament nagy többsége szélsőségesen radikális képviselője az Európai Uniónak egy brüsszeli birodalommá történő átalakításának. Tehát az Európai Parlament annak az ideológiai elképzelésnek a képviselője, amely gyengíteni akarja a tagállamokat, középtávon a tagállami szuverenitás lényegét fel akarja számolni. Nem egy kvázi, hanem egy tényleges európai szuperállamot akar létrehozni, minden állami jogosítványt a tagállamoktól ehhez az európai szuperállamhoz egy Brüsszel-központú, akár Európai Egyesült Államoknak is hívható államházat akar telepíteni. Úgy látják, hogy minden, ami nemzeti, az ellentétes az európaival, a beteges szembeállításban látják a világot. Én Brüsszelben sem nagyon találkozom a melldöngető európai identitásról beszélő emberek között is olyannal, aki egyébként teljesen ki tudta volna irtani lelkéből, a gondolkodásából azt, hogy jó, hát azért én alapvetően persze franciának születtem. De az Európai Parlament egy olyan európai birodalomban és egy olyan európai népben gondolkodik, ahol már az az identitás, a természetes hovatartozás, hogy én francia, német, luxemburgi, holland, spanyol, magyar és lengyel vagyok és persze ezáltal európai is, ez már megszűnt.

Rálát arra, hogy itthon mikor lesz országos lista és mikor lesz az induló fideszes egyéni képviselők listája végleges?

Január-februárban, ennek van egy kialakult gyakorlata. A magyar alaptörvény világosan rendelkezik, az Országgyűlés négyéves mandátumának a letelte utáni rendes országgyűlési választásokat mindig az adott év áprilisában vagy májusában kell megtartani. Töretlen gyakorlat, minden köztársasági elnök az éppen aktuális rendelkezések keretei között a legkorábbi időpontra írta ki a választást, tehát inkább lehet egy áprilisi, mint májusi választási időponttal számolni. Ehhez képest valamikor januárban, legkésőbb februárban minden körzetben induló fideszes egyéni jelöltről és a Fidesz országos listájának személyi összetételéről is meg fog születni a döntés.

deut

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018