INFORÁDIÓ
2021. február 26. péntek
Edina

koronavírus

kacskovics imre

gyógyszer

Kacskovics Imre: az új magyar gyógyszer becsapja a koronavírust

Kacskovics Imre: az új magyar gyógyszer becsapja a koronavírust

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

A laboratóriumban és az állatkísérletekben is hatékonynak bizonyult a fehérjealapú gyógyszer, az ősszel már a klinikai vizsgálatokig is eljuthat – mondta Kacskovics Imre immunológus, az ELTE Természettudományi Karának dékánja az InfoRádió Aréna című műsorában. A speciális módszerrel akár hónapokra védetté válik a szervezet, és megakadályozza, hogy a koronavírus-fertőzés súlyos megbetegedést okozzon.

Kacskovics Imre az Arénában
 

Júliusban adtak hírt arról, hogy a gyógyszerfejlesztési konzorcium fehérjealapú gyógyszere minden addig itthon vizsgált készítménynél hatékonyabban gátolja az új típusú koronavírus-fertőzöttséget. Hol tartanak most a vizsgálatok?

Júliusban a sejttenyészeten sikerült igazolnunk ennek a hatóanyagnak a védőhatását. December végén sikerült állatkísérleti modellben is igazolnunk, hogy a hörcsögök fertőzését, illetőleg a súlyos betegséget meg lehetett akadályozni ezzel a hatóanyaggal.

Mennyi idő alatt jutunk el a hörcsögtől az emberig?

Nagyon igyekszünk, ha minden úgy sikerül, ahogy eltervezzük, akkor az ősz végére szeretnénk az első klinikai vizsgálatokig eljutni.

Ez azt jelenti, hogy valamikor a jövő év után már lehet gyógyszer belőle?

A gyógyszerhez még annál is több idő kell sajnos, de a klinikai vizsgálatokban már magyar Covid-betegeken tesztelni tudjuk a hatóanyag hatásosságát abban a reményben, hogy működik, azaz kis létszámú beteget gyógyító hatással gyakorlatilag kezelünk.

Mi ez a hatóanyag, amivel önök dolgoznak?

Ha a koronavírus-fertőzésre vagy a védőoltásra gondolunk, akkor az ember szervezetében olyan antitest termelődik, amely a koronavírus felszínén lévő, úgynevezett tüskefehérjéhez kapcsolódik, és ezáltal semlegesíti a koronavírust, azaz a tüske ezt követően nem tud beleilleszkedni a sejtek felszínén lévő receptorhoz. A vírus úgy változott, hogy hozzáidomult az emberek bizonyos sejtjeinek a felszínén lévő fehérjemolekulához, az úgynevezett ACE2-molekulához, és mint kulcs a zárba illeszkedik ehhez az ACE2-fehérjemolekulához. A kulcs ebben az esetben a koronavírus tüskefehérjéje, a zár pedig a sejtfelszíni receptor. Amikor megjelennek az antitestek, akkor befedik ezt a kulcsot. Mondhatnám úgy is, hogy a kulcsra egy gyorsan szilárduló, vastag ragasztót juttatunk, ez az antitest, és ezt követően már nem tud a zárba beleilleszkedni. Így működik az antitest. A mi gyógyszerünk egy trükkös megoldás, hasonló egy kicsit az antitest-molekulához, az a lényege, hogy ezt a zárat, ezt a receptort szintetikus módon állítjuk elő nagy mennyiségben, és ezt fecskendezzük be a megvédendő személy vérkeringésébe, és a vírust gyakorlatilag becsapjuk, nem a sejtfelszíni receptort fogja megkötni és nem a sejtet fogja megfertőzni, hanem a sokkal nagyobb számban ott lévő mesterségesen bejuttatott zárhoz fog kapcsolódni, mint egy csalihoz, és ezzel semlegesíteni tudjuk magát a vírust. Vagyis valójában azt a molekulát állítjuk elő szintetikusan, amit a sejtek termelnek és amely egy zár a koronavírus szempontjából.

A vírus, amelyik behatol egy ember szervezetébe, azért fogja választani ezt a mesterséges képződményt, mert abból sokkal több van?

Pontosan.

Az ember szervezetében mindenütt sejtek vannak, annál sokkal többet hogy lehet bejuttatni?

Nem a sejtekkel vetélkedünk itt, hanem a szervezetünkben néhány sejt felszínén lévő ACE2-receptorral. Egyébként ebből is sok van, például a tüdő léghólyagocskáinak a sejtfelszínén, de van egyébként a vesében vagy a bélcsatorna falában, sőt, még a májban is, még a kis erek falában is, ezért idéz elő sokszor általános kórképet ez a betegség. Az ACE2-receptorok számban sokan vannak, de mi mesterségesen akár tízszer, százszor ennyit be tudunk juttatni az emberi szervezetbe, és akkor mi győzünk, vagyis a vírus nem válogat, oda kötődik, amihez leghamarabb tud, és ha a mi molekulánkból sokkal több van, mint a sejtek felszínén lévő molekula, akkor ahhoz fog kötődni.

Olyan mennyiségű csapdával fog az emberi szervezetbe bejutó vírus találkozni, hogy alig lesz esélye találkozni egy megbetegíthető emberi ACE2-receptorral rendelkező sejttel?

Igen, sok ilyen csapdát bejuttatunk az emberi szervezetbe, akkor a vírus becsapódik és nem a sejteket fogja megtámadni.

Ebből a gyógyszerből sokszor fel lehet venni, ha, mondjuk, a járványhelyzet időnként úgy alakul?

A fehérje, tehát amit előállítunk, ez a csapda legalább még két fontos tulajdonsággal rendelkezik. Az egyik, hogy ez teljes mértékben emberi fehérje, ez azért fontos, mert a mi immunválaszunk egy rendkívül érzékeny rendszer, és minden, ami emberi, az támadhatatlan, érinthetetlen. Ez egy teljes mértékben emberi fehérje, és mi azt várjuk tőle, hogy adott esetben többször be lehet fecskendezni az ember szervezetébe, mert nem okoz immunválaszt. A másik tulajdonsága, hogy ez egy úgynevezett fúziós fehérje, vagyis van egy másik része. Ez azért felel, hogy a szervezetünkben hosszú ideig életben maradhasson ez a fehérje. Ha valaki fejfájásra bevesz egy fájdalomcsillapító tablettát, akkor ennek a lebomlása, kiürülése néhány óra alatt megtörténik, annyira lecsökken a koncentrációja a szervezetben, hogy már nem tudja kifejteni a fájdalomcsillapító hatást. A felezési ideje, tehát hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy az eredeti koncentrációja a felére csökkenjen, az órákban mérhető. Ezzel szemben ezeknek a fehérjéknek a felezési ideje 21 nap. Tehát ha a szervezetünk immunrendszere nagyon sok munkával, nagyon sok finomhangolással előállít egy ilyen antitest-molekulát, akkor az sokszorosan 21 napig védi a szervezetünket. Azt szoktuk mondani, hogy nyolc felezési idő után ez az anyag a szervezetből gyakorlatilag eltűnik, de ha beszorzom a 21 napot csak öttel, akkor az körülbelül 100 nap. Ez három, három és fél hónap.

Amikor egy ilyen gyógyszert az ember megkap, akkor kezdi el a szervezet megtermelni az antitesteket, és tudjuk, hogy a vége az pontosan három hónap múlva lesz?

Nem. A biológia ennél sokkal csodálatosabb. Nem arról van szó, hogy egyszer termelődik, és aztán száz nap múlva kiürül, hanem folyamatosan tart egy úgynevezett hatékony vérszintet, amivel az immunvédelem megmarad. A mi gyógyszerünk egy úgynevezett kombináció, fúziós fehérje. Az egyik része ez a csapda, a másik része pedig azért felel, hogy ilyen lassan bomoljék le a szervezetben, tehát hosszú legyen a kiürülési ideje, pontosan azért, hogy ne kelljen félóránként vagy háromóránként bejuttatni az ember szervezetébe, hanem ha egy infúziót ebből a szerből valaki megkap, akkor akár két-három-négy hónapig is a szervezetében ki tudja fejteni a védőhatást.

Honnan vették az eredeti molekulát, amelyről azt gondolták, hogy működhet?

2020. február 6-án egy Robert Cruz nevű amerikai orvos-kutató egy cikket publikált. Ebben az időszakban Kínában, Vuhanban megjelent a járvány, és félelem söpört végig a világon. Ebben a cikkben leírták ennek a fehérjének az alapját, én akkor ezt olvastam, az ötlet nagyon megtetszett, és féltem attól, ha lesz is valahol a világon gyógyszer, amit kifejlesztenek, Magyarországra nem biztos, hogy az elsőként és megfelelő mennyiségben fog eljutni. Sajnos látjuk most a vakcinák kapcsán, hogy ez valódi problémát jelent. Haladéktalanul felhívtam a Richter elnökét, Bogsch Erik urat, akivel többéves jó kapcsolatot ápolok, közös kutatási munkáink vannak, nagyon sokat beszélgettünk, és ő nagyon pozitívan állt hozzá. Ezt a néhány napos együttgondolkodást követte az én telefonom Palkovics László miniszter úrhoz, aki nagyon hamar zöld lámpát adott. Egy héten belül tudtam találkozni az NKFIA elnökével, Birkner Zoltánnal, Bódis József államtitkár úrral és Jakab Ferenc professzorral. Az ITM államtitkári irodájában megbeszéltük azt, hogy kezdetben egy kisebb támogatást adnak, hogy lássák, tényleg mire jutunk. Most ott tartunk, hogy az állatkísérletek sikeresek, mi bízunk abban, hogy tovább tudjuk folytatni ezt az utat.

Az hogyan látszik először a laboratóriumban, aztán meg most, az állatkísérletek esetén, hogy a szer hatékony?

Egy olyan sejttenyészetet kell létrehozni, amelyet ez a vírus meg tud fertőzni, amelyiknek a felszínén ott van az ACE2-receptor, amihez a vírus kötődik. Ha megfertőzzük ezt a sejtet koronavírussal, akkor a sejtekhez ugyanúgy az ACE2-receptorukon keresztül hozzákapcsolódik a vírus, megfertőzi a sejteket, a sejtek belsejében megsokszorozódik, és közben a sejtet elpusztítják, citopatogén hatás alakul ki. A vad, virulens koronavírussal dolgozunk, ezt nem lehet akárhol tenni, ezért dolgozunk többek között együtt Jakab professzorékkal a Pécsi Tudományegyetemen.

Ők vannak az acélajtók mögött.

Egészen bámulatos az a rendszer, amit ott kialakítottak, és azok az emberek, akik órákon keresztül tudnak szkafanderben, tetőtől talpig beöltözve, mesterséges levegővel dolgozni a parányi kis mikroszkóppal. Ők tehát megfertőzték a sejteket, és a sejtek kilukadtak, elpusztultak. Mi a teszt? A mi hatóanyagunkat összekeverjük a vírussal, és ezt követően fertőzzük meg a sejteket, és mintegy háromszázszoros vagy hatszázszoros hígításig ez a hatóanyag teljesen megszüntette a sejtek pusztulását. Ez volt júliusban, amikor Jakab professzor örömmel újságolta, hogy az általuk kipróbált közel 400 hatóanyagból ez a leghatékonyabban gátolta a sejtek pusztulását.

Ezután jön az állatkísérlet. Ott egyszerűbb a dolog? Elpusztul vagy nem pusztul a kontrollcsoport?

Nem, az állatoknál sokkal bonyolultabb. Először is meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy kíméljük őket, amennyire lehet. És bejött egy másik nagy probléma, hogy milyen állatot használhatunk? Az egér, bár a leggyakrabban használt laboratóriumi kísérleti állat, de nem alkalmas erre a vizsgálatra, mert nem fertőződik meg. Viszont kiderült, hogy a vírus képes a szíriai aranyhörcsög tüdejében lévő ACE2-molekulához kötődni, és az aranyhörcsög szegény hasonló tüdőgyulladást kap, mint az ember. Mára az aranyhörcsög az első számú modell, és nekünk is ezt a trendet kell követni, mert a gyógyszeripari előírások, az engedélyezési hatóságok is az aranyhörcsögöt fogadják el majd mint standard állatot. Meg kellett venni az aranyhörcsögöket, és megint csak Jakab Ferencék laboratóriumában kellett élő vírussal dolgozni. A hörcsögkísérlet úgy zajlik, hogy három csoportot hozunk létre, lesz olyan, amelyik egyáltalán nem kap koronavírust, csak valami imitációt, a második csoport csak vírust kap, és a harmadik csoportnak 12 órával az előtt, hogy megkapja a vírust beinjektálunk a hasüregébe a mi hatóanyagunkból. Ezt követően mértük az állatok testhőmérsékletét, a súlyát és az állapotát. Az első csoport, amelyik nem kapott semmit, virgoncan élt a következő hat napban. A második csoport, amelyik a koronavírust kapta kizárólag, bizony súlyosan megbetegedett, a testsúlyukat veszítették az állatok, de a hatodik napra aztán meggyógyultak. A harmadik csoport, amelyik a fertőzést megelőzően kapta a mi hatóanyagunkat, egy picit veszített az első két napban a súlyából, de aztán pillanatok alatt szárnyalt a növekedése. A súlyos betegséget megakadályozza ez a szer, de természetesen a vírus elég agresszív ahhoz, hogy a fertőzés kialakuljon bennük is, viszont nem okoz súlyos betegséget a hörcsögökben, vagyis ez a hatóanyag valójában meggátolta a vírusok nagy számának kialakulását és a súlyos fertőzés létrejöttét.

A laboratóriumban lehet tudni, hogy mikor kap gyógyszert, meg mikor kap fertőzést a hörcsög, de a valóságban én nem tudom, hogy mikor kapok fertőzést, ahonnan visszafele el kellene kezdenem számolni, hogy mikor kell a gyógyszerhez hozzájutnom. Hogy lehet ezt a valóságban modellezni?

Az a terv, ha valakiről kiderül, hogy fertőzött és magas kockázati csoportba tartozik, akkor javasoljuk majd, hogy kezeljük ezzel a hatóanyaggal annak érdekében, hogy ne alakulhasson ki súlyosabb megbetegedés, ne kerüljön az intenzív osztályra, sőt, ha lehet, akkor a kórházba sem.

Van a betegség lefolyásának olyan pontja, amitől kezdve már ezt a gyógyszert nem érdemes alkalmazni?

Azt gondoljuk most, hogy abban a fázisban, amikor valaki már a súlyos tüdőgyulladás állapotában van, akkor már nem elsődlegesen a vírus semlegesítése a cél, hanem a nagyon súlyos gyulladást kell egyéb gyógyszerekkel csökkenteni. Sokkal inkább az enyhe, közepesen súlyos tünetek idején van értelme adni. A későbbi súlyos lefolyású elváltozásokat vélhetően nem fogja tudni már kezelni.

Van-e arra elképzelésük, hogy a gyógyszer bármilyen kölcsönhatásban lehet-e a korábban felvett, nagyon sokféle vakcinával?

Azt gondoljuk, hogy nincs különösebb összefüggés, én itt nem látok problémát. Fontos tényező, hogy a védőoltás hatására a védettség az esetek többségében három-négy hét múlva alakul ki, míg a mi gyógyszerünkkel akár 12 órán belül a védettség kialakul.

Milyen típusú lesz a gyógyszer? Kórházi felügyeletet igénylő? Infúziós? Orvos által beadható? Vagy esetleg olyan, amit én is megszerezhetek a patikában szabadpolcról?

Ez úgynevezett intravénás infúzióban elérhető, ez a legegyszerűbb. Ezek általában infúzióban beadott, járóbeteg-kezelésben elérhető gyógyszerek, tehát nem kell befeküdni és napokig kórházban maradni.

Meg lehet mérni bármilyen módon, hogy tényleg védett vagyok-e? Vagy bízni kell abban a hatékonysági rátában, amit megadnak?

Könnyen vissza lehet mérni, egy pici vérből ezt ki lehet mutatni. A védőoltásokat is így lehet és kell is majd ellenőrizni, hogy a pácienst visszahívják három-négy hét múlva. Nyilván nem mindenkit, de sok embert érdemes visszahívni, hogy megnézzük, a vérükben kering-e koronavírust semlegesíteni képes antitest.

Kik fogják először megkapni, ha lesz ilyen gyógyszer?

Egészen biztos, hogy nem lesz olyan széles körben javallott, mint a vakcina. A vakcinát mindenkinek ajánljuk, a gyógyszer sokkal kevesebb számú embert illet meg, nem kell mindenkinek beadni, mert fölösleges. Azoknak kell beadni, akik koronavírus-pozitívak és a kockázatosabb csoportba tartoznak: idősek, cukorbetegek, súlyos szívbetegségük van.

Üzletre gondolnak-e már most?

Az üzletre is gondolunk, de az elsődleges cél, hogy legyen valami Magyarországon, ami a hazai betegeket ellátni képes. Hogyan lehet ebből üzletet csinálni? Ez nem a mi eredeti ötletünk, ebből nem lehet szabadalmat készíteni, és a gyógyszeriparnak a szabadalom a prioritása, anélkül nem lehet gyógyszert csinálni. Ezért azon vagyunk, hogy lehet egy egyedi molekulát ebből előállítani, ami aztán már szabadalmaztatható és adott esetben piacosítható. Már bevontunk szabadalmi szakértőket, akikkel hetek óta egyeztetünk, és hamarosan be is fogjuk indítani a szabadalmat az új és már egyedi termékünkre. De ez korai fázis, nagyon ígéretesnek tartom ezt a fejlesztésünket, de meglehetősen korai állapotban vagyunk még.

Nyitókép: PIRO4D Pixabay
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018