INFORÁDIÓ 
2020. október 21. szerda
Orsolya

deutsch tamás

európai parlament

ursula von der leyen

Az Európai Bizottság elnökének megválasztott Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikusnak gratulál Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án.

Deutsch Tamás: az Európai Parlament zsarolni kezdte az Európai Tanácsot és a tagállamokat

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Az új Európai Bizottság vissza kíván térni ahhoz a működési logikához, amely az uniós alapszerződésekből fakad, és Ursula von der Leyen be akarja fejezni az árokásást – mondta Deutsch Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában. A Fidesz–KDNP európai parlamenti delegáció vezetője beszélt a uniós költségvetésnek és a helyreállítási csomagnak szerinte keresztbe tevő parlamenti döntés hátteréről, az uniós minimálbér új értelmezéséről, és arról is, hogyan alakulhat a Fidesz és az Európai Néppárt viszonya.

Deutsch Tamás az Arénában
 

Mi volt meglátása szerint az európai bizottsági elnök első nagy lélegzetű évértékelő beszédének legfontosabb üzenete?

Az a határozott véleményem, hogy Ursula von der Leyen első alkalommal megtartott, az unió helyzetét értékelő beszédének a legfontosabb üzenete az volt, hogy világosan és egyértelműen különbséget tett az ő elnöki tevékenysége, az általa irányított bizottság működése, illetve elődje, Jean-Claude Juncker és az általa irányított bizottság tevékenysége között is. És ez a Fidesz és a KDNP, de nyugodtan mondhatom, hogy Magyarország nézőpontjából is egy kedvező, pozitív különbségtétel, mert míg Jean-Claude Juncker harcos, agresszív képviselője volt a brüsszeli mainstream politika elképzelések képviseletének, addig Ursula von der Leyen sok kérdésben távolságot tartott, különbséget mutatott föl. Láthatóan nem minden kérdésben, de a kérdéseknek egy jó részében nem az aktuálisan érvényesülő brüsszeli nyelvezeten fogalmazott. Míg a Juncker-féle egy politikai bizottság volt, addig a Von der Leyen vezette bizottság vissza kíván térni ahhoz a működési logikához, amely az uniós alapszerződésekből fakad. Az alapszerződés őre kíván lenni, az Európai Unió mindennapi működése szempontjából nélkülözhetetlen feladatokat akarja elvégezni, a lényeges problémák megoldása az, ami a tevékenységének a középpontjában áll, és nem egy ideológiavezérelt, agresszív politikai magatartás.

A mentalitása ilyen a bizottsági elnöknek, vagy a helyzete?

Nem hiszek abban, hogy valaki hosszú távon egy meghatározó közéleti pozíciót úgy tudna betölteni, hogy az ő személyiségéből fakadó politikai magatartástól gyökeresen mást követ. Nyilvánvaló, hogy az ő személyes meggyőződése az, ami átsüt a tevékenységén, és ez talán a Fidesz centrumához képest egy kicsit balra lévő, de mégis alapvetően egy kereszténydemokrata politikai meggyőződés, míg ezzel szemben Jean-Claude Juncker, bár maga ugyancsak néppárti politikusként lett az Európai Bizottság elnöke, politikai irányvonala sokkal inkább az európai szocialisták vagy liberálisok politikai irányvonala volt.

Hogyan lehet megítélni Ursula von der Leyen bizottság elnök helyzetét?

Helytelen megközelítés lenne, ha bárki elkezdené sajnálni az Európai Bizottság mindenkori elnökét. A mostani egy pokolian nehéz helyzet, hiszen az új koronavírus-járvány, annak a nagyon súlyos gazdasági, társadalmi, szociális következményei rárakódnak az Európai Unió alapvető, nagyon súlyos megoldatlan problémáira. Tehát nagyon nehéz helyzetben kell tevékenykednie, egy esztendő alatt nem váltotta meg a világot, de nem is válthatta volna meg a világot. Az nyilvánvaló törekvése szemben az elődje, bizonyos értelemben az elődjei magatartásával, hogy olyan bizottsági elnöki munkát kíván folytatni, amellyel az árokásás végére akar jutni, elsősorban az európai együttműködés, az egyetértés terepeit keresi. Pestiesen szokták mondani, most ugrik a majom a vízbe, hiszen az előttünk álló időszakban legalább egy tucatnyi olyan jogszabály-alkotási javaslatot fog beterjeszteni majd az Európai Bizottság, amelyből kiderülni, hogy ez a gyakorlatban is visszaköszön-e. Ezek valóban a fölösleges, az unió problémáit csak tovább súlyosbító ideológiai megosztottság, politikai csata vége felé mutatnak, vagy pedig olajat öntenek ezek a javaslatok a tűzre?

Ha a bizottság elnöke nem tologatja a határait, akkor a tanács meg a parlament egyaránt tud erősödni immár egymás ellenében?

Amikor egy probléma nagyon súlyos, akkor néha a legegyszerűbbnek tűnő, mások által lesajnáltnak gondolt megoldás az, ami a legkecsegtetőbb, a legtöbbre hivatott. Én határozottan osztom azt az álláspontot, hogy az Európai Unió temérdek problémái között a legsúlyosabb a belső megosztottság, a nyugati és a közép-európai, kelet-európai országok megosztottsága, az északi és a déli tagországok megosztottsága, a régi 15-ök, illetve az azóta csatlakozó 13 ország közötti ellentét. És a meghatározó uniós intézmények, jelesül a bizottság és elsősorban az Európai Parlament politikai hidegháborút folytat a tagállamokkal szemben. Folyamatosan olyan képet kívánnak bemutatni, mint ha az európai emberek számára jó megoldást, a még több Európát, a föderatív átalakítást az európai intézmények képviselnék, és ehhez képest mindig csak a visszahúzó erőt, a múltat képviselik az unió tagállamai. Ezeken az ellentéteken kell túllépni. Van jó néhány olyan kérdés, ahol felcsillant az esélye, hogy apró lépésenként, de változik az Európai Bizottságnak ez a korábban tapasztalt, rossz szerepfelfogása. Ha ez a helyzet nem változik, akkor az unió életét terhelő és az uniós polgárok energiáit lefojtó belső megosztottságon nem tudunk túljutni, és akkor igazából majd sok-sok évtized múlva a történetírók úgy fognak megemlékezni a brexitről, hogy nem egy egyszeri, kivételes alkalom volt, hanem a mai értelemben vett Európai Unió felbomlásához vezető folyamat első lépése.

Megfejtették ott az ülésteremben, hogy az uniós minimálbér intézményét hogyan képzeli a bizottsági elnök, amikor azt mondta, hogy a nemzeti hatásköröket és hagyományokat a javaslat teljes mértékben tiszteletben fogja tartani?

A beszédének ez a része tökéletesen alátámasztja azt a nem is erőtlen, bár a bizottsági működés minden területén még sajnos nem érzékelhető próbálkozást, amely mégis sok kérdésben jellemzi Ursula von der Leyen bizottsági elnöki működését. Hihetetlen nyomás nehezedik az Európai Bizottságra a föderalista, az európai egyesült államok őrültségét képviselő politikai pártok, frakciók, szereplők, az Európai Parlament föderalista elképzeléseket dédelgető többsége részéről, hogy legyen egy olyan javaslata a bizottságnak, amely egy minden uniós tagországban egyenlő mértékű, nagyságrendű, egy uniós jogszabály által bevezetett minimálbért állapítana meg. Ezzel két súlyos probléma van, az első az, hogy nincs az Európai Uniónak szabályozási jogköre ebben a kérdésben. Ez tipikusan tagállami hatáskör, annyira különbözik a munka világának a szabályozása az egyes tagállamokban, annyira különbözik egyelőre az Európai Unió sok országának a gazdasági fejlettsége, hogy ilyen egységes szabályt nem lehet megalkotni. A másik egy közgazdasági természetű kérdés: ma egyelőre jelentős a különbség a gazdasági fejlettséget tekintve a leggazdagabb Luxemburg és a legszerényebb gazdasági teljesítményt felmutató Bulgária között, éppen ezért képtelenség egy olyan helyzet, ahol a minimálbér pont ugyanannyi euró lenne Luxemburgban, mint Bulgáriában. Éppen ezért Ursula von der Leyen nagyon szép szavakat mondott arról, hogy mennyire fontos a munka világában a minimálbér, és tisztességes, méltányos minimálbért szeretnének elérni, de a tagállami döntési hatáskört nem vonják kétségbe. Arra kívánják ösztönözni a tagállamokat, hogy a legjobb gyakorlatnak megfelelően, a munkavállalók, a munkáltatók és az állam képviselőinek tárgyalására és megegyezésére épüljön a minimálbér meghatározása. Ilyen ajánlásokat kívánnak megfogalmazni. Az a hosszú idő óta tartó nettó hazudozás, aminek magyarországi bajnoka Gyurcsányné Dobrev Klára, tovább folyt az Ursula von der Leyen-beszéd lelepleződése után is, próbálnak meg nem fogalmazott állításokat az Európai Bizottság elnökének a szájába adni. A bizottság elnökének a felszólalását követő napon egyik pillanatról a másikra megváltozott a Demokratikus Koalíciónak az európai minimálbérrel kapcsolatos elképzelése: mindenhol az átlagbérnek legalább a hatvan százalékát érje el a minimálbér. A helyzet az, hogy 2000 óta minden olyan esztendőben, amikor polgári, nemzeti, kereszténydemokrata kormány volt Magyarországon, a minimálbér bőven meghaladta ezt a 60 százalékos mértéket. Szemben azzal a nyolc esztendővel, amikor Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon volt a miniszterelnök, amikor egyetlenegy esztendőben érte el a minimálbér a 60 százalékos szintet. Tehát amikor tehettek volna, amikor a kezükben volt a döntés, hogy ezt a most, általuk hangoztatott elvet a gyakorlatba átültessék, akkor fittyet hánytak erre.

Egy európai egészségügyi unió javaslatát is felvetette a bizottsági elnök, és ebben javasolta, hogy az a járványügyi hivatal is szerepeljen, amely még januárban is azt mondta, hogy nem lesz itt komoly járvány. Azóta kaptak valami magyarázatot erre?

Ezen valahogy túllép az európai bürokrácia, és ez több mint árulkodó. Az európai bürokrácia részét képező intézménynek közvetlen felelőssége van abban, hogy ilyen viharsebességgel robbant be az európai hétköznapokba az új koronavírus-járvány március elején, hiszen az azt megelőző hetekben az volt a szakmai ajánlása ennek az európai uniós ügynökségnek, hogy Európában komoly veszélyt az új koronavírus-járvány nem jelent, a járványra való felkészüléshez semmifajta ajánlást, közegészségügyi lépést, erőfeszítést nem javasolt a tagállamoknak. Ameddig a kollektív felelőtlenség állapotában tud működni az európai bürokrácia, addig vajmi kevés esély van arra, hogy megerősödjön az európai polgárok bizalma az uniós intézmények iránt. Ami az egészségügyi uniót illeti, ódzkodtam, amikor először hallottam erről. Valahogy az volt az érzésem, hogy ez valójában megint lopakodó hatáskörelvonást jelent, beleszólást egy nagyon fontos tagállami hatáskörbe, de nem volt megalapozott ez az aggály. Tiszta vizet öntött a pohárba az Európai Parlament is, és most Ursula von der Leyen is ezt erősítette meg. Olyan uniós támogatásról, anyagi forrásokban is testet öltő segítségről van szó, amely abban jelenthet előrelépést, hogy hogyan működhet tagállamról tagállamra egyre jobb színvonalon az egészségügyi rendszer, hogy az egészségügyi szolgáltatások átlagos színvonala minél inkább közelítsen egymáshoz. Ebben kíván, nem beleszólva a tagállamok életébe, nem elorozva tőlük hatásköröket, az Európai Bizottság segíteni. Mi, fideszes, KDNP-s képviselők ezen megközelítést elfogadva támogattuk az egészségügyi unióval kapcsolatos parlamenti határozat megszavazását.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018