A lengyel piacon megtörtént a Mol első kötvénykibocsátása 850 millió zloty, körülbelül 70 milliárd forint értékben. Mint azt az InfoRádióban Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő elmondta, a vállalatnak viszonylag jó feltételekkel sikerült 5 éves kötvényt értékesítenie. A kamatozása 145 bázisponttal haladja meg a zloty 6 hónapos kamatszintjét, vagyis 5,32 százalékot fizet zlotyban a Mol. Azért ez a magyar kamatokhoz képest is vonzó, mert nálunk a hat hónapos bubor 5,6 százalék” – mutatott rá az InfoRádió megkeresésére Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő.

Így tehát a forrásait növeli a vállalat, a likviditása pedig egyébként is jó, hiszen a tavalyi osztalékot, ami önmagában 240 milliárd forintra rúg, még nem fizette ki. (Ismeretes, a kormányzat arra kérte a Molt, hogy amíg a kekvák – közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok – helyzete nem rendeződik, addig ne fizessen osztalékot. A jelen helyzet szerint szeptemberben megtörténhet a kifizetés.)

Az első félév, mint a szakértő folytatta, az olajárak miatt „nem volt rossz” a Molnak, nagyon jó pénzügyi kondíciók között készülhet a NIS vásárlására is. Van ezzel kapcsolatban azonban baj is: most ugyan megint kapott egy hónap hosszabbítást az amerikai szankcióellenőrző hatóságtól július 31-ig, de ez már a sokadik hosszabbítás. „Gyakorlatilag fél éve, január óta várja a piac, hogy történjen végre valami, kiderüljön, hogy megveheti-e a NIS-t vagy sem. Valójában nem sokat lehet tudni, nem átlátható, nem transzparens a folyamat, a színfalak mögött zajlik, kérdés, hogy egyáltalán az oroszok el akarják-e adni most a Molnak, vagy csak időhúzásra játszanak” – fogalmazott Korányi G. Tamás. Mindenesetre, mint a szakértő megjegyezte, a szerb kormányt már maga mellé tudta állítani a Mol speciális jogokkal, igazgatótanácsi tagsággal és egy 5 százalékos részvénycsomag felajánlásával, de így sem lehet biztosat mondani arról, létrejön-e az ügylet.

Mindenesetre a várakozás tartja a reményt, hogy lehet vásárlás, de ha ez mégis meghiúsul, az áresést hozhat a Mol részvényeinél Korányi G. Tamás szerint. Még arra is rámutatott, hogy a Mol tulajdonosi szerkezete is változóban van az MCC és a Corvinus körüli események miatt (2x10 százalék), de van 10,5 százalék a Mol Új Európa Alapítvány kezében is, ebből 5 százalék az államé, 5,5 százalék pedig a Mol sajátja.

„Egyébként is érdekes a Mol tulajdonosi struktúrája, mert a részvények majdnem fele a Molhoz közeli bankoknál van: egy régi csereüzlet eredményeképp az OTP-nek is van 5,5 százaléka, és a Molnak is van pár százaléka az OTP-ben. Ezen kívül az Unicreditnek és a Commerzbanknak is van olyan Mol-részvénye, amire a Molnak vételi opciója van, évente elszámolják a pénzügyi különbözetet, illetve egyéb helyeken is van még 8 százaléknyi részvény. Ha mindezt összeadjuk, a részvények alig 50 százaléka van külső, tehát a Molhoz nem kapcsolódó kezekben. Ez azért európai viszonylatban is elég érdekes konstrukció” – részletezte.

Ennek jelentősége a társaság fölötti kontroll szempontjából van – tette hozzá. A saját részvény nyilván nem szavaz, de a többi igen, és ezek a tulajdonosok automatikusan az igazgatóságot támogatják a közgyűléseken, mintegy 45 százalékot jelentve.

„Nem volt olyan veszély, hogy valaki meg akarná puccsolni a Mol igazgatóságát, de a nagy részvénycsomag úgy jött létre, hogy először 2009-2010 körül először az OMV próbálta megszerezni, ami utána az orosz Szurgutnyeftyegazhoz került – ekkor a Mol védekezett és nagyon sok részvényt vásárolt, és ezeket helyezte ki baráti bankok hálózatába, illetve az állam visszavette az oroszoktól meglehetősen drágán 2012-ben a 25 százalékos pakettet” – idézte fel a tőzsdei szakértő.