Új digitális fejlesztésekkel várja vállalati ügyfeleit, köztük a kis- és középvállalkozásokat a Raiffeisen Bank. 2025 a pénzintézet számára kedvező évet hozott a vállalati hitelezésben, de ez az egyedi, nagyobb projektnek volt köszönhető. A kkv-szektorban a hitelezés nem tudott érdemben bővülni. A várakozásokról és a pénzintézet elemzői által várt gazdasági növekedésről is beszélt Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vállalati és tőkepiaci üzletágakért felelős vezérigazgató-helyettese az InfoRádió Vállalatok és Piacok című magazinjában.

Mekkora bővüléssel számolnak erre az évre a Raiffeisen elemzői?

Kicsit jobb évre számítunk idén, mint az elmúlt évek voltak. Ebben a pillanatban úgy látjuk, hogy 1,8 százalékos GDP-növekedés lehet. Ezt részben a gyorsuló lakossági fogyasztás generálhatja, részben a növekvő ipari exportkapacitások. Elkészül jó néhány beruházás, autóipari, akkumulátorgyártási, ami el fog kezdeni termelni. Kérdés, hogy a külső konjunktúra hogyan fog alakulni. Ennek lehet talán nagyobb hatása is, ha optimisták vagyunk, de összességében azt gondoljuk, hogy fordulat fog bekövetkezni. A beruházási oldalon ezt kevésbé látjuk; talán az agrárberuházásoknál igen, hiszen ott jelentős támogatások vannak, amelyek beruházásokat fognak jelenteni, de egyébként nem, úgyhogy a reális előrejelzés az 1,8-2 százalék.

A beruházások visszaesését említette, de a beruházások élénkítésében jelentős szerep juthat a hitelezésnek. A 2025-ös év milyen volt a vállalati hitelezésben a Raiffeisen Banknál?

Érdekes év volt. Országosan a vállalati hitelállomány minimálisan, 3 százalék körüli mértékben emelkedett. Ezen nem csodálkozhatunk, hiszen ha nincsenek beruházások, akkor viszonylag kevés a hajtóerő. A Raiffeisen Banknál ennél jobb volt a helyzet. Ez azért következett be, mert nagyvállalati és projektfinanszírozási ügyfélkörben voltak olyan egyedi, nagy tranzakciók, amelyek nálunk növekedést tudtak jelenteni. Közel 10 százalékkal növeltük a hitelállományunkat – ez részben nagy beruházásokkal függött össze, részben, a projektfinanszírozási oldalon pedig zöldenergia, napenergia, sőt tároló projektek is elindultak. Tehát voltak olyan egyedi szegmensek, ügyfelek, amelyek tudtak nőni, de ez nem volt általános trend.

A kkv-k mennyire tudtak megmozdulni a hitelpiacon tavaly?

Nagyon minimális volt az elmozdulás, igazából stagnálást, minimális növekedést láttunk. Itt jó jel az, hogy az év vége felé jelentősen enyhítettek a Széchenyi-hitelek kamatkondícióin. Tehát a kínálati oldalról rendelkezésre áll a bankrendszer, itt vannak a Széchenyi-hitelek, az EXIM-hitelek, úgyhogy a jövőbe vetett bizalomra lenne szükség ahhoz, hogy növekedés legyen.

Mennyire hozhat 2026 ilyen szempontból fordulatot, vagy legalább elmozdulást a vállalati hitelezésben?

Nem nagyon vagyok optimista, hiszen hogyha a lakossági fogyasztás és az ipari exportkapacitás fogja jelenteni a GDP-növekedést, és kevésbé a beruházások a kkv-oldalon, akkor ez kevéssé fog növekedést generálni. Szerintem 3, esetleg 4 százalékos növekedésre lehet itt számítani, többre nem hiszem. Viszont a lakossági oldalon jelentős, tehát akár 12 százalékos hitelkönyv-növekedéssel is lehet számolni. Gondoljunk itt a támogatott lakáshitelekre, vagy egy jelentős bérkiáramlásnál a személyi hitelek növekedésére.

Vállalati oldalon mit tudnak tenni az ügyfelek érdekében? A makrogazdasági környezetet nem nagyon tudják megváltoztatni, sem a külső konjunktúrát élénkíteni, ezek a bankszektoron kívül álló tényezők, de hoznak-e be esetleg olyan újdonságokat vagy olyan termékeket, amivel kicsit segítenek a vállalati hitelezésből tavaly szinte teljesen kiszorult kkv-knak?

A hitelezési oldalon azt tudjuk tenni, hogy a legjobb meglévő támogatott konstrukciókat egy észszerű tanácsadással, megnézve, hogy mi lehetséges, fölkínáljuk. Magukat a makrotrendeket nem tudjuk változtatni. Ahol újdonságok vannak, és ami egyébként általában egy hatékonyságnövelést jelent, az a digitalizáció.

Akkor beszéljen egy kicsit az újdonságokról a digitalizációs területen. Mennyire releváns ma az, hogy digitális oldalon, digitális felületen könnyebb megszólítani egy-egy vállalkozást akár annak érdekében, hogy hitelt vegyen föl, vagy mennyire reális az, hogy olyan termékeket tesznek elérhetővé digitális felületeken, amelyek nagyon leegyszerűsítik a hitelfelvételt? A lakosságnak ezek a hiteltermékek már elég könnyen rendelkezésre állnak, hogyha használnak egy applikációt például, de megvan-e ugyanez a vállalati oldalon?

Egy pár dolgot fölvillantva abból, hogy milyen fejlesztések történnek. A cashmanagement, az ilyen jellegű szolgáltatás nagyon fontos terület. Itt például bevezettünk egy SWIFT gpi nevű rendszert. Ez egy teljesen átlátható, nyomon követhető külföldi utalási rendszer, amiben látja az ügyfél, hogy merre megy a pénz, milyen költségek vannak. Olyan, mint egy csomagkövető szolgálat, ez például hatalmas előny a külföldre tranzaktáló vállalatoknak. Vagy a napi ügyintézéshez van egy vállalati portál, ami alatt rengeteg szolgáltatás, elektronikus csatornák, átutalási igazolás igénylés, bármit el lehet érni digitálisan. Itt egyébként a dokumentumkezelés elektronikus aláírásában is fejlesztünk, és például a hitelkérelmeknél a mérlegadatok beküldése automatizáltan zárt rendszeren nagyon gyorsan zajlik, ez tudja segíteni az ilyen jellegű folyamatokat. Ugyanakkor a hitelkérelemnél a teljes körű digitalizáció nem megoldható, ott azért szükség van egy személyes kapcsolatra, beszélgetésre, vállalatelemzésre. Még egy fontos terület a kereskedői fizetési megoldások, ahol beléptünk a piacra, ezt nagyon fejlesztjük, itt integrált kasszarendszerek, QR-kódos fizetések is lehetővé váltak POS terminálokon, ez is nagyon sok helyen segít. Önmagában a hitelezésnél azért szükség van a személyes beszélgetésekre, akár egy személy, akár nagyvállalati ügyfélkörben.

Az említett megoldások mellett, amit ugye a digitalizációs területen kiemelt. Van még újdonság, ami elérhető a Raiffeisen Bank vállalati ügyfelei számára?

Ez a bizonyos SWIFT tényleg egy nagyon érdekes új szolgáltatás, valamint a vállalati portál, ami köré rengeteg fejlesztést illesztünk, például az elektronikus rendszerünket fogjuk most fejleszteni, egy új, úgynevezett zen verzió fog megjelenni.

Mennyire nyitottak az ügyfelek, mennyire befogadóképesek az új digitális megoldásokra?

Egyre inkább. Miközben korábban ez inkább csak egy nagyvállalati fókuszú dolog volt, ma már egy középvállalat, vagy akár egy kisebb vállalat is fontosnak érzi ezt. Talán még egy dolgot említenék, hogy egy SMEOn néven bevezettünk egy teljesen digitális számlanyitási folyamatot, ahol a kkv-vállalatok, mikrovállalatok egy teljesen online digitális térben számlát nyithatnak. Ez, azt gondolom, hogy egy jelentős lépés volt.

Mikor történt ennek a bevezetése?

Az elmúlt hónapokban, így ez a lehetőség már rendelkezésre áll, várjuk a digitális térbe a kkv-ügyfélkört.

A beszélgetés az InfoRádió Vállalatok és piacok című magazinjának január 29-i adásában hangzott el.