Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Egy női kéz bankkártyát helyez egy ATM-be.
Nyitókép: Getty Images/Images By Tang Ming Tung

Alkotmánybírósághoz fordul az OTP az ATM-törvény miatt

A magyar pénzintézet két bankkal közösen alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, mert úgy véli, hogy a kötelező ATM-telepítések gazdaságilag indokolatlanok és aránytalanul korlátozzák a hitelintézetek vállalkozáshoz és tulajdonhoz való alapjogait.

A hétfő esti tőzsdezárás után tette közzé az OTP Bank a BÉT (Budapesti Értéktőzsde) honlapján az alábbi közleményt:

„Az OTP Bank Nyrt. tájékoztatja a tőkepiaci szereplőket, hogy – több hitelintézettel közösen – 2025. november 10. napján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybírósághoz, amelyben kéri az automata bankjegykiadó gépek telepítéséről szóló 2025. évi XVIII. törvény („ATM törvény”), és az egyéb vonatkozó jogszabályok (16/2025. (V. 29.) NGM rendelet,19/2025. (VI. 26.) MNB rendelet, 20/2025 (VI. 26.) MNB rendelet által módosított 1/2023.(I. 17.)MNB rendelet) egyes rendelkezéseinek Alaptörvénybe ütközésének megállapítását.Az ATM törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok által előírt ATM telepítésre kötelezés és a bankjegykiadó gépek elosztása gazdaságilag indokolatlan, aránytalanul korlátozza a kérelmező hitelintézetek vállalkozáshoz és tulajdonhoz való alapjogait, továbbá diszkriminatív módon avatkozik bele a piaci folyamatokba.”

Az Index információi szerint az OTP két osztrák bankkal közösen fordult az Alkotmánybíróságoz. Információk szerint az Erste Bank és a Raiffeisen Bank álltak be a magyar pénzintézet mögé.

A június 27-én megjelent Magyar Közlöny tartalmazta azt a listát, hogy melyik kistelepülésen melyik banknak kell telepítenie ATM-et. Az új előírás szerint két lépcsőben kell végrehajtani a telepítéseket. Először 2025 végéig minden olyan helységben kell bankjegykiadó automatának működnie, ahol legalább ezer ember lakik. Ezután 2026 végéig azokban a falvakban is, ahol 500 és ezer fő között van a lakosság. Az ennél kisebb helyeket egyelőre nem érinti a szabály – arról később döntenek, hogy ott kell-e automata.

A Pénzcentrum korábbi cikke szerint Magyarországon 5140 bankautomatát üzemeltetnek, településből pedig 3136 van, ez azonban nem jelenteni azt, hogy mindenhová jut ATM, hiszen csak Budapesten található 1225 darab bankjegykiadó. Számos kisebb falu nem rendelkezik ilyen automatával, de a most elfogadott határozat ezen változtat a jövőben.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×