Infostart.hu
eur:
364.39
usd:
310.84
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Célegyenesbe jutott a Neptun Deep projekt
Nyitókép: OMV Petrom

Oeconomus: hamarosan megnyílnak az új román gázmezők, Magyarország fontos szereplő lehet

A becslések szerint évi nyolcmilliárd köbméter földgázt termelhet ki Románia, és a Neptun Deep projekt elsősorban azért fontos, mert alternatív forrást teremthet a régióban – mondta az InfoRádióban Pataky István, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Hamarosan gáznagyhatalommá válhat Románia – legalábbis akkor, ha 25 év helyben járás után tényleg megindul a kitermelés a jelentős tartalékokkal rendelkező fekete-tengeri gázmezőn. A Neptun Deep projekt keretében – a jelenlegi tervek szerint – 2027 elejétől évente nyolcmilliárd köbméter földgázt hoznak majd felszínre.

Pataky István, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban jelezte, márciusban az OMV Petrom és a Romgaz megkezdte két gázmezőn a fúrást. Mint elmondta, egy amerikai cég végzi a fúrásokat, és a két mező fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra, amely három tenger alatti termelőrendszert tartalmaz, az elemző szerint gyakorlatilag már működőképes. A fúrási műveletekkel párhuzamosan folynak a Neptun Deep projekt különböző elemeinek munkálatai: építik a termelőplatformot, készülnek a tengeralatti infrastruktúrához tartozó rendszerek, dolgoznak a termelési műveletekhez szükséges támogató hajó és a földgázmérő állomás építésén.

A becslések szerint évi nyolcmilliárd köbméter földgázt termelhet ki Románia, és Pataky István szerint a Neptun Deep projekt elsősorban azért fontos, mert alternatív forrást teremthet a régióban, mert a kitermelt mennyiség jelentős része külföldön találhat gazdára, így Magyarország is fontos szerepet kaphat, mert az Arad–Szeged interkonnektoron keresztül csatlakozni tud a román gázvezeték-hálózathoz, és a román gáz részben kiválthatja az orosz import is.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője felidézte, hogy Magyarország mindvégig rendkívül fontosnak nevezte a romániai lehetőséget, már amikor a kétezres évek elején az Exxon beszállt a beruházásba, voltak magyar–román egyeztetések. „Akkor a történet leállt, de ha most 2027-re megvalósul, akkor Magyarország nyilvánvalóan fontos szereplő lehet, már csak azért is, mert regionális energiaelosztó szerepben is van, és nyilván a magyarországi tárolókapacitásait is használhatja a román gáz” – mondta Pataky István.

Arról is beszélt a szakértő, hogy Románia becsült éves földgázfogyasztás körülbelül 10-11 milliárd köbméter, míg Magyarországon 8,5 milliárd köbméter. Azt is jelezte, hogy Románia nagy gáztermelő ugyan, de közben importál is gázt, az aránya nagyjából 20 százalék. Az alacsonyabb román felhasználást részben az magyarázza, hogy a háztartásoknak csak a 44 százaléka van rákötve a földgázhálózatra, de csak 2,5 millió háztartás fűt gázkazánnal, ami már csak 26 százalékos arány. Az elemző szerint most készülnek tervek arra, hogy a fafűtés helyett. inél több helyen használjanak gázt.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször jelezte, hogy Magyarország szeretne jelentősen részesedni a román gázból, de egyelőre a román kormányzat nem szívesen kommunikál a gázhasznosítás formáiról, és Pataky István szerint ennek az az oka, hogy sokan azt támogatnák Romániában, hogy az új lelőhelyekből inkább a teljes ellátottságot biztosítsák. A hírek azonban arról szólnak, hogy sok érdeklődő van az új alternatív energiaforrásra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×