Infostart.hu
eur:
380.12
usd:
325.72
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Nyitókép: Unsplash.com

Brüsszel: 2028-tól végleg le kell mondani az orosz gázról

Az uniós tagállamok kormányainak képviselőit tömörítő Európai Tanács elfogadta az orosz földgázimport fokozatos kivezetéséről szóló rendelettervezetét - közölte a testület.

A rendelet az unió RePowerEU ütemtervének központi eleme, amelynek célja az orosz energiától való függőség megszüntetése, miután Oroszország fegyverként használta a gázszállításokat, és ismétlődően megszakította az EU-ba irányuló gázellátást, ami jelentős hatással volt az európai energiapiacra.

Az érintett uniós intézmények közötti tárgyalások az Európai Parlament álláspontjának elfogadását követően kezdődhetnek meg. A tervezett rendelet célja, hogy

2028. január 1-jéig teljesen megszüntesse az orosz vezetékes és cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát az unióba.

A Tanácsban elfogadott álláspont megerősíti az Európai Bizottság által javasolt 2028-as határidőt, és az orosz gázimport tilalma 2026. január 1-jén lép életbe, átmeneti időszakkal a már megkötött szerződésekre. A 2025. június 17-e előtt kötött rövid távú szerződések 2026. június 17-ig, a hosszú távú szerződések pedig 2028. január 1-jéig maradhatnak érvényben.

A rendelettervezet szigorú engedélyezési eljárást tartalmaz mind az orosz, mind a nem orosz eredetű gázimportokra, valamint előírja a dokumentációk előzetes benyújtását. Az adminisztratív terhek csökkentésének érdekében azonban az EU mentesíti a megbízhatónak ítélt országokból származó importot az engedélyezési kötelezettség alól.

A tagállamoknak nemzeti diverzifikációs terveket is be kell nyújtaniuk, amelyek bemutatják, miként kívánják csökkenteni függőségüket az orosz energiától. Azok az országok, amelyek már nem importálnak orosz gázt, mentesülhetnek a terv benyújtása alól. A Tanács azt is előírná továbbá, hogy az Európai Bizottság két évvel a rendelet hatálybalépése után értékelje annak végrehajtását, és szükség esetén javasoljon módosításokat.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×