Az Európai Bizottság jóváhagyta Németország nagyszabású költségvetési tervét, annak ellenére, hogy az ország az uniós korlátok felett költekezne, mondták névtelenséget kérő magas rangú bizottsági tisztviselők – írta meg a Politico.

A brüsszeli testület döntése szerint a hétéves kiadási terv összhangban van az EU költségvetési szabályaival. A döntés utat nyit a védelmi és az infrastrukturális kiadások jelentős növelése előtt, amit az Európai Bizottság már régóta szorgalmazott. A lépés ugyanakkor bírálatokat is kiváltott.

Vannak, akik szerint a bizottság azért huny szemet a szabályszegések felett, mert Németország az EU legnagyobb és legbefolyásosabb tagállama.

A kiadási terv szerint Németország államadóssága és költségvetési hiánya a következő években meg fog ugrani, majd hosszabb távon csökken. Cél, hogy az ország gazdasági növekedését újraindítsák az évek óta tartó stagnálás után. A hiány a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva 2026-ban éri el a csúcspontját 3,8 százalékkal, majd 2029-re 1,9 százalékra csökken. A csúcspont jóval meghaladja az EU 3 százalékos limitjét.

Eközben a GDP-arányos államadósság a 2025-ös 64 százalékról 2029-re 66,5 százalékra emelkedik, és a terv szerint ezt követően csökkenésnek indul. Ezek is meghaladják a maastrichti kritériumokban lefektetett 60 százalékos maximumértéket. Ezek a számok ráadásul nem tartalmazzák a megnövekedett katonai kiadásokat.

Az ország az 1990-es újraegyesítés óta legambiciózusabb fegyverkezési programjának keretében katonai költségvetését a 2025-ös 2,4 százalékról a GDP 3,5 százalékára tervezi emelni 2029-ig, reagálva az ukrajnai háború miatti uniós és amerikai nyomásra.

Az EU-ban a túlköltekező országokkal szemben létezik egy szankciós mechanizmus, a bizottság ugyanakkor megerősítette, hogy nem indít túlzottdeficit-eljárást Németországgal szemben. A tisztviselők szerint az ország kiadásainak megugrása átmeneti jellegű, és az nem veszélyezteti az ország pénzügyi stabilitását.

Ezzel a döntéssel a bizottság minden uniós tagállam költségvetési tervének áttekintésével végzett. Novemberben előzetes értékelést ad arról, hogy a tagországok teljesítik-e hosszú távú kiadási kötelezettségeiket.

Annak érdekében, hogy több időt kapjon a kritériumok teljesítésére, Németország kérte a költségvetési terve időhorizontjának négyről hét évre történő kiterjesztését. A hosszabbításért cserébe Berlin ígéretet tett olyan uniós ajánlások elfogadására, mint a bürokrácia csökkentése és több, magasan képzett bevándorló befogadása.