A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A feldolgozóipari alágak többségében visszaesés következett be - erősítette meg csütörtökön kiadott második becslésével a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,2 százalékkal kisebb volt a 2025. májusinál.

Az ipari export volumene 5,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 31 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 10,5 százalékkal visszaesett, ugyanakkor a 14 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 2,0 százalékkal nőtt.

Az ipar belföldi értékesítése 3,0, a feldolgozóiparé 1,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 5,3, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,1 százalékkal mérséklődött, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 5,2 százalékkal nőtt.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 11,5 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 16,1, a közúti járművek alkatrészeinek gyártása 10,8 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari termelés 10,2 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0,4 százalékkal meghaladta a 2024. júniusi szintet. A két legnagyobb alágazatot tekintve az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 6,2 százalékkal csökkent, ugyanakkor a számítógép, perifériás egység gyártása 5,1 százalékkal nőtt.

A 9,6 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 0,1 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 7,3 százalékkal bővült, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 4,4 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóiparból 14 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,0 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, ugyanakkor mind a hazai, mind a külpiaci eladások mérséklődtek. A legnagyobb (22 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény-gyártás 3,0 százalékkal emelkedett az előző év júniusához viszonyítva. Hat alágazatban bővült még a termelés, a legkevésbé (1,4 százalékkal) a takarmány gyártásában, a leginkább (28 százalékkal) a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban. A többi négy alágazatban 1,7 és 16,9 százalék között csökkent a kibocsátás, a legnagyobb mértékben a növényi, állati olaj gyártásában.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 3,6, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 8,7 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjához mérten.

Jelentésében a KSH kitér arra is, hogy folytatódott a visszaesés a 3,6 százalékos feldolgozóipari súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: a kibocsátás 3,5 százalékkal csökkent júniusban, főként a kivitel visszaesése miatt, míg a belföldi értékesítés bővült.

A legnagyobb mértékben, 16,7 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, nagyrészt a műanyagalapanyag-, a műtrágya-, nitrogénvegyület-, illetve a szerves vegyialapanyag-gyártás jelentős visszaesése miatt.

A jelentés szerint az ipari termelés csak az Észak-Alföldön nőtt (5,5 százalékkal) az előző év azonos időszakához képest. A többi régióban 0,2 és 15,3 százalék közötti volumencsökkenést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt a Dél-Alföldön.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 15,6 százalékkal visszaesett 2024 júniusához mérten. Az új belföldi rendelések 8,0, az új exportrendelések 16,8 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány június végén 8,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Január-júniusban az ipari termelés 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,6, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 3,4 százalékkal mérséklődött.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 14,7 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 3,3 százalékkal csökkent. Két alágban nőtt a termelés volumene az első fél évben, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 5,1, a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 3,4 százalékkal - közölte a KSH.

A KSH arról is beszámolt, hogy a gazdaság egyik húzóágazata, az építőipar hullámzó teljesítményt mutatott.

2025 júniusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 2,6, munkanaptényezővel kiigazítva 0,9 százalékkal magasabb volt az egy évvel azelőttinél. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 0,4, az egyéb építményeké 6,5 százalékkal nagyobb volt - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 5,3 százalékkal elmaradt a 2025. májusitól. 2025 második negyedévében az építőipar termelői árai 5,7 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építése esetében 11,1, az egyéb építmények építésénél 11,0 százalékkal nagyobb volt a termelés volumene. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 5,6 százalékkal csökkent.

A KSH jelentése szerint a megkötött új szerződések volumene 67,8 százalékkal bővült, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 7,0, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 147,9 százalékkal nőtt. Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene 17,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 7,2 százalékkal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 38,5 százalékkal nagyobb volt a 2024. júniusinál.

2025 I. fél évében az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés volumene nem változott.

Az építőipar ágazatain belül 2025 második negyedévében a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben nőttek leginkább (6,5 százalékkal) az árak, az egyéb építmények építésében 5,6, az épületek építése vonatkozásában 4,6 százalék volt a drágulás mértéke 2024 második negyedévéhez mérten. Az építőipar termelői árai átlagosan 1,3 százalékkal meghaladták a 2025. első negyedévit - közölte a KSH.